Csodaszép és különleges: az angol muskátli

Hagyományos muskátlit szinte minden teraszon, vagy balkonon találunk. Talán nincs is olyan hobbikertész, aki legalább egyszer ne nevelt volna még álló, vagy futó muskátlit. Szeretjük a vidéki portákon és a városi erkélyeken, mert tartása viszonylag egyszerű: ültethetjük balkonládába, cserépbe, de akár kőedénybe is. Imádja a napsütést és a vizet. Ha ezeken kívül ellátjuk megfelelő tápoldattal és lecsipkedjük az elnyílott virágokat, tavasztól egész nyáron át késő őszig gyönyörködhetünk színpompás virágzatában. Ha a megszokott fajtáknál különlegesebbre vágyunk, érdemes kipróbálni a nálunk kevésbé népszerű, ám valóban csodaszép változatot, az angol muskátlit, melynek különlegessége igényességgel is társul.

Zaol.hu

Különlegessége igényességgel is társul.

Fotó: ZH

Dél-Afrikában őshonos, nemesített faj, mely számtalan színben és azok különféle árnyalataiban is megvásárolható. A 19. század elején Franciaországban kezdték nemesíteni, különféle hibridek többszörös keresztezésével.

Az angol muskátli (Pelargonium grandiforum) a leveléről ismerhető fel legegyszerűbben. Rokonaival ellentétben levelei cikkcakkosak, keményebb tapintásúak. A napos-félárnyékos, szélvédett helyet kedveli. Nem szereti a tűző napot, de vízigénye sem akkora, mint a hagyományos muskátliké. Bokros, fás szárú növénnyé fejlődik, melyen társainál kevesebb, de annál látványosabb virágzat található. A virágok szirmai mindig két-, de néha többszínűek.

A tavasszal elültetett növények. Fotó: ZH

Megjelenésén kívül érdekesség, hogy ez a fajta akár lakásban is jól nevelhető. Tehát kerti- vagy balkonnövényként, és szobanövényként is tartható.

Ne ijedjünk meg, ha a nagy nyári hőségben szünetel a virágzás. A forróság elmúltával újra erőre kap és egészen ősz végéig virágzik. Ekkor célszerű átültetni és visszavágni, hogy a bokrosodást elősegítsük. Teleltetése viszonylag egyszerű, és érdemes is rá figyelmet fordítani, hogy a következő nyáron is elbűvölhessen minket különleges pompájával.