A turisztikai attrakciók az év minden szakában elérhetők

Zalában emblematikus helynek számít Kehidakustány, melynek legismertebb nevezetessége a Deák Ferenc életét és a hozzá köthető relikviákat bemutató emlékhely. A haza bölcse ötéves korától lakott Kehidán, a falu közepén elhelyezkedő épületben. A műemlék végleges formáját az 1920-as években nyerte el. Deák Ferenc a kúriát 1808 és 1854 között tekintette otthonának. Ezalatt az idő alatt a reformkori Magyarország jeles személyiségei keresték fel itt. Az állandó kiállításon az államférfi élettörténetét és személyes tárgyait egyaránt a nagyközönség elé tárják. A múzeum áprilistól szeptember végéig keddtől szombatig 10 és 17 óra között, vasárnap 10-től 14 óráig látogatható. A községben kialakítottak egy tájházat is, ahol a paraszti életforma jellegzetes tárgyait autentikus környezetben csodálhatják meg az érdeklődők. A tömésház négyosztatú, a konyhába lépve az utca felőli oldalon helyezkedik el a tisztaszoba, az udvar felőli oldalon pedig a lakószoba található. Bennük egyebek mellett régi bútorokat, terítőket, viseleteket, képeket helyeztek el. A kamra külön bejáratú. A konyhában a mászókéményes kemence üzemképes, és csikótűzhellyel is rendelkeznek. A helyiségben régi, ám egykor nap mint nap használt edényekre, eszközökre lehet ráfeledkezni. Az épületet és a telket egyébként a Kehidakustányi Önkormányzat vásárolta meg, majd az állományt helyi gyűjtéssel tovább gyarapították. A tájház áprilistól szeptember végéig keddtől szombatig 10 és 18 óra között, vasárnap 10-től 14 óráig tekinthető meg.

Zalavár vármegyénk olyan települése, amit más turisztikai célpontok mellett érdemes meglátogatni. A falu a 9. században, a Frank Birodalom terjeszkedése idején vált jelentős központtá, amikor Zalavár-Várszigeten Priwina – vagy másként Pribina – udvarházat és templomot építtetett. Szent István korában Zalavár-Mosaburg egyfajta vallási centrum lett, ahol bencés apátságot alapítottak. A dicső múltra a zalavári történelmi emlékparkban is rácsodálkozhatunk, ahol a Millenniumi emlékmű áll. Ebben az épületben tablókat és egy hatalmas életfát helyeztek el, melynek levelein a vármegye településeinek neve látható. Másfajta kincsnek számít a Kis-Balaton Ház, melyet a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság működtet. Az épületben feltárják a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer természeti értékeit, szemléltetik a térség történeti és néprajzi kincseit. A kiállítás egyik részében régészeti feltárással megnyitott sírhelyek, s egy Karoling-kori gazdasági épület belső szerkezete látható. A víz alatti állatvilágot, a nádi élet sajátosságait ugyancsak megjelenítik. A kiállítás elmaradhatatlan része a Fekete István művéből ismert Tüskevár is. A bejárás során a látogatók a mocsárvilág fényeit, hangjait, sőt illatát is felfedezhetik. Ami pedig a nyitvatartást illeti, a ház március közepétől október 31-ig hétfő kivételével 9-től 12 óráig és 13-tól 18 óráig kereshető fel.

Zala déli részén helyezkedik el Szepetnek. A község egyik helyi értéke az az összeállítás, mely a Közös kincsünk Szepetnek nevet viseli, benne a horvát, német, roma és a magyar nemzetiség relikviái láthatók. Termeiben bemutatják a település tárgyi és írásos emlékeit az őskortól a közelmúltig, így az otthon, a paraszti munka, a mesterségek tárgyai jelennek meg a helyiségekben. Kiemelten foglalkoznak a bölcsőde, óvoda és az iskola történetével is, valamint külön részt szentelnek a szepetneki drótosoknak. Ők annak idején a magyar távíró- és telefonhálózat megvalósításában vállaltak fontos szerepet. Az ötletgazdák, mint azt a gyűjtemény szakmai vezetőjétől, s az értéktár bizottság tagjától, Sóstainé Márfi Ibolyától megtudtuk, arra törekedtek, hogy a relikviák mögött az embereket és a történeteket is igyekezzenek megőrizni. Tárlatvezetéseiken többször előfordult, hogy az adományozók különböző érdekességeket osztottak meg a vendégekkel. A vidékieknek és a gyermekeknek nagyon fontos ez, hiszen a sztorik alapján más szemmel néznek egy-egy tárgyra vagy eszközre, illetve másként veszik kézbe azokat. A meglévő anyagot napjainkban is folyamatosan bővítik, fejlesztik. Az előtérben például jelenleg egy új témát dolgoznak fel. Itt a szepetneki hajdinázók, hajdinatörők, árusok és a terményre épülő háziipar eszközeit, kellékeit vonultatják fel. A helytörténeti gyűjtemény hétfőtől péntekig naponta 9 és 16 óra között látogatható, hétvégenként pedig előzetes bejelentkezés alapján biztosítanak lehetőséget a megtekintésére.