Sétáljunk a környéken, Válicka kisasszony legendáját megismerve

Akik kulturális élményt szeretnének, azok a múzeumokat keressék fel (a Göcseji Múzeumban téli nyitvatartás van és kettő tárlat látogatható, amiket a Mindszentyneum épületén keresztül lehet megközelíteni), akik viszont sétálnának, azok a környéken több látnivalót is találnak.

Egyik ilyen kedvelt úti cél a Gébárti-tó, ahol a parton járva, a tanösvényt végigsétálva a test mellett a lélek is felfrissül, írják közösségi oldalukon. Másik tipp, hogy járjuk végig a Páfrányok kék és piros túraútvonalát, ismerjük meg a mesés tájat. Kedvcsinálónak közösségi oldalukon Válicka kisasszony és Göcsej úrfi meséje is olvasható:

„Honfoglaló őseink idején ezen a vidéken élt Zalán szláv fejedelem és leánya, csodaszép Válicka kisasszony. A lány teljesen megigézte Göcsej úrfit, aki, mivel a dombokon túl élt és nem tudott a szépség közelébe férkőzni, szellőt küldött neki, hogy azzal simogassa orcáját. Egy tavaszon Tas vezér katonái elrabolták a szláv lányokat. Miközben a portyázó honfoglalók a zsákmány feletti örömükben mulattak, Göcsej úrfi szellőt küldött Válicka kisasszonyhoz. Hajkoronájából magával ragadott egy szálat, s ahol az földet ért, szomorúfűz nőtt ki a földből. A bólogató fa ágai között meglátták Válicka kisasszony két szemét, amelyből forrásként csordogált a könnye, s patakként bukdácsolt tovább a Zala folyó irányába. Tas vezér és csapata követték a patak folyását, magukkal hurcolván a lányokat: többé nem látta őket senki. Göcsej úrfi sokáig lejárt a Válickáról elnevezett patakhoz, ott búslakodott szereleme után. Bánatában elbujdosott a róla elnevezett táj, Göcsej szívébe, soha nem ment át a patak keleti oldalára. (Forrás: Zalai Nagy Lajos: Legenda és valóság)”

Az irodában az ügyfélfogadás egyébként január 15-ig szünetel, január 16-tól a megszokott nyitvatartással várják az érdeklődőket.