Megér egy kirándulást a nagykapornaki erdők között megbúvó Remetekert

Fából készült táblába vésett betűk tudatják: „E helyen állt a középkorban Boldogasszonyháza temploma. Török időkben romba dőlt. Itt élő remete 1770 körül halt meg. Hely neve Remetekert.” Két évvel ezelőtt szentelték fel a kertben épült keresztút stációit, melyek ottjártunkkor szinte világítottak a januári, tavaszias napsütésben.

A végtelen erdei csendben megbúvó kertnek vallási, történelmi és turisztikai vonatkozásai is vannak. Nem is gondolnánk, hogy ezt az ember csak ritkán járta helyet mennyire számon tartják a környékbeliek. A Remetekertet ugyanis magukénak érzik a szomszédos falvakban élők, történetesen a nagykapornakiak, a misefaiak, a padáriak, a tilajiak, a szentpéterúriak, a nemesrádóiak és az orbányosfaiak is. No, meg az erdőket kezelő Zalaerdő munkatársai, valamint érdekelt itt a Balaton-felvidéki Nemzeti Park is, amelynek Ciklámen tanösvénye a kerten vezet keresztül. A Remetekert egyik építménye a kis kápolna, a másik a harangláb, de ide tartozik a Mária-forrás is, amely sajnos mára elapadt, s meglehetősen elhagyatott állapotban van.

Búcsújáróhely, felszentelt zarándokhely is, s egyre többen látogatják az augusztus 15-e utáni első vasárnapon, a Nagyboldogasszony-napi búcsú alkalmával, amikor mintegy félezren is összegyűlnek, de tartottak már itt esküvőt és keresztelőt is az öreg fák alatt.

Ki gondolná, hogy a zarándokhely kis haranglába Makovecz Imre nevéhez fűződik. A Kossuth-díjas építész apai nagyszülei Nagykapornakon éltek, az építész gyermekkorának nyarait a faluban töltötte. Az eredeti harangot nyolcvan év „szolgálat” után lopták el 2004-ben. Makovecz Imre megtervezte az új haranglábat, lerajzolta, és arra kérte a helyieket, hogy csináltassák meg, ő majd intézi a harangot, amelyet 2005-ben szentelt fel Márfi Gyula veszprémi érsek.

Az egykori nagykapornaki apátság szerzetesei közül többen remeteként éltek itt, az erdőben. A kert az ő sírjaikat s kis kápolnájukat őrzi.

- Valamikor Boldogasszonyháza falu volt erre, ami a török korban pusztult el, mint ahogy a közeli Geszteréd is, amit csak tábla jelez az utókornak. A Remetekert azonban megmaradt zarándokhelynek, s az erdő a Mária-forrást is rejti. Minden évben megtartjuk a Nagyboldogasszony-búcsút, ilyenkor a környék falvaiból rengetegen keresik fel az ősi búcsú színhelyét, amelyet azért hívnak Remetekertnek, mert az ezerhétszázas évekig, míg II. József meg nem tiltotta, remeték éltek itt. A Mária-búcsút szintén az 1700-as évektől tartja a falu – szól Sifter Péter a tölgyfák alatt szunnyadó zarándokhelyről, amely megér egy kirándulást.