Boldoggá öltözteti a hölgyeket Tánczos Mónika

Hogyan alakult a pálya-, illetve hivatásválasztás?

– Miután megszereztem a ruhaipari szakoktatói diplomámat, rövidesen egyéni vállalkozóként szüleim szélfogójában, többnyire éjszaka varrtuk férjemmel a ruhákat, és hajnalban vittük a piacra eladni. Életem egyik legszebb időszaka volt, minden korai kelésével, mínusz 10 és plusz 35 fokjával. Eközben olyan tapasztalatok értek, amik arra sarkalltak, hogy az akkori Centrum üzletházban plus size hölgyeknek szóló kínálatot nyújtó ruhaboltot nyissak. Egyszerűen nem hittem el, hogy ők csak a műanyaggombos, galléros ingekből és a gumis derekú ceruzaszoknyákból válogathatnak. Saját kollekcióm mellett egyre több igényes beszállítóval dolgoztam. Az itt töltött 17 év alatt számtalan vendégemet „öltöztethettem boldoggá”, és átlépve a korlátaimat, mikrofont ragadtam, rendhagyó divatbemutatókat, „átalakítjuk” élményfotózásokat szerveztem. Öt éve költöztem a Berzsenyi utcai 150 négyzetméteres ruhaszalonomba, hogy színvonalas és a Nőhöz méltó értékeket képviselő környezetben, kínálattal és szakemberként kísérjem az újjászületést. Időközben még két diplomát szereztem, stíluskommunikátor és coach lettem, majd az Access Consciousness világa és eszközei varázsoltak el, és Bars facilitátorrá képeztem magam.

A puszta divatnál, öltözködésnél sokkal több, amit a klienseinek ad. Összefoglalná a „holisztikus” tevékenységet?

– Azt tapasztaltam 25 év alatt, hogy teljesen más szemüvegen keresztül látjuk magunkat, mint akik valójában vagyunk. Igyekszünk mások véleményének megfelelni, alkalmazkodni a „ki mit mond”-hoz, harcos amazonként törekszünk másoknak és magunknak bizonyítani. Tökéletes anyák, társak, kollégák, vállalkozók, szexistennők akarunk lenni, és közben szeretnénk csinosak, valamint jó Nők vagy egyszerűen csak Nők maradni. Munkám és a saját önismereti utam során egyre inkább meggyőződésemmé vált, hogy senki nem akar direkt rosszul kinézni, és nem is azért öltözködünk, hogy ne legyünk meztelenek. Rendkívül szoros kapcsolat van a külső megjelenésünk és a belső megéléseink között. Saját élet- és szakmai tapasztalatom alapján eszközöket és tudatosságot kínálok a hozzám fordulóknak. A harmóniához nem elég szép ruhát felvenni, de az sem, ha egy gyertya előtt csak meditálunk. A kiscsoportos kurzusokon, workshopokon ezért dolgozunk három szinten: stíluskommunikáció, önismeret, tudatosság. Mondhatnám, a test – lélek – szellem hármasát követem.

Miképp halad előre? Stációk, kudarcok, sikerek a kezdetektől az új stúdió nyitásáig...

– A személyes változás folyamatában talán a legnagyobb kihívást az a nézőpontom okozta, hogy én mindent kibírok, történjen bármi, meg kell tudnom oldani. Ha keményen dolgozom, és egyre többet vállalok, akkor az majd meghozza a vágyott sikert. Mint utólag kiderült, ez ködös illúzió, még azt sem mertem őszintén megfogalmazni, mi tenne valóban boldoggá. Azt gondolom, a folyamatos megújulni vágyás, a végtelen kíváncsiság, tudásvágy és lelkesedés vezérel. Többszöri súlyos kiégés után be kellett látnom, a felelősségvállalás elkerülhetetlen, magánemberként, vállalkozóként is. A vállalkozói lét azért csodálatos, mert ott tényleg önmagamat valósítom meg. Hogy ezt a potenciált „egészségesen” kezeljük, elkerülhetetlen az önismeret. A folyamatos önismeretben, tudásbővítésben hiszek, de nem azért, hogy „megszereljük” vagy tökéletesítsük magunkat, inkább azért, hogy elismerjük és visszataláljunk ahhoz, akik valójában vagyunk. Most sem érzem magam késznek – és talán soha nem is szeretném, mert az azt jelentené, hogy nincs tovább. Ennek ellenére ennyire jól még nem éreztem magam a bőrömben és az életemben.

Nőként vállalkozást vezetni ma mit jelent? Milyen a környezet reakciója, az üzleti partnerek viselkedése, a magánélet és a munka összeegyeztetése?

– Elvált anyaként, egyéni vállalkozást vezető nőként azt hittem, nekem hasonlóan keménynek kell lennem, mint egy férfinak, de legalábbis olyan „erősnek”. Évekig be voltam feszülve, hogy mennyi mindent kell csinálnom, de a bejárt tízéves önismereti munka során rájöttem, ahhoz, hogy jól érezzem magam az életemben, nem kell mindenáron kontrollálnom, megfelelnem. Igenis ér boldog párkapcsolatban élni, miközben sikeres vállalkozást is építek. Delegálhatok is, és attól, hogy napokra elmegyek tanulni, esetleg csak úgy egyedül lenni, még jó anya vagyok. Mert bármit is teszünk, megítélnek az emberek, akkor meg miért ne választanánk önmagunkat? Persze, könnyebb a körülmények és régi sztorik áldozataivá válni, erre én vagyok az egyik leghitelesebb példa, de önismerettel képesek vagyunk beleállni a saját erőnkbe. Mert ahol tudás van, ott magabiztosság is.

Mi a siker, hogyan gondolkodik róla?

– Az élet egy maraton, nem egy sprint. Szóval mindig legalább egy lépéssel közelebb a valódi önmagamhoz.

Mik a következő tervek?

– Van egy mondás, miszerint, ha azt gondolod, készen állsz rá, akkor már késő. Én, most bevallom, hasonlóan érzem magam, tehát itt az idő, hogy január elsején megnyissam az új Tánczos Mónika Stúdiót. A régi Berzsenyi utcai ruhaszalon is átalakul. Hiszem, hogy soha ekkora szükség nem volt a bölcs női energiákra, mint most.