Egyre többeket vonz a Potonis bazsarózsakert

A zalaegerszegi kertbarátoknak a csentei szőlőtermelők vendégeként a közelmúltban volt szerencséjük gyönyörködni a májustól júliusig pompázó virágokban. A házigazdák: Richard Lebar („civilben” zenész, volt zeneiskolai tanár) és neje, Sandra Leiner Lebar (eredeti, közgazdász diplomáját „horticultura” végzettséggel egészítette ki) két gimnazista fiukkal a látványon túl különleges italokkal is kínálták a vendégeket, a virágok mellett ugyanis szőlővel, kivi-, körte- és barackültetvénnyel s a gyümölcsök feldolgozásával is foglalkoznak. Az igazi szerelem azonban a bazsarózsa, a közel 250 hivatalosan regisztrált fajtából több mint ezer tövet gondoznak, nem beszélve a „növendékekről”, amelyek az „anyanövényekről” szaporítva völgyifalui két másik kertjükben cseperednek.

A bazsarózsák Sandra gyermekkori, nagymamája virágaihoz fűződő szép emlékeit keltették életre, amikor kertészeti tanulmányai során 2012-ben a németországi Steffen Schulze tulajdonában lévő Pfingstrosengartnerei nevű kertben töltötte a gyakorlati idejét. Ez a pünkösdirózsa- kertészet Európa egyik legnagyobb speciális bazsarózsafarmja, több száz fajta fás és lágyszárú pünkösdirózsával büszkélkedhet. Sandra bazsarózsa- rajongása fertőzőnek bizonyult, a férjet is magával ragadta, melynek egyenes következményeként 2012 őszén el is ültették a Németországból rendelt első 50 tövet, s a következő év tavaszán már saját kertjükben örülhettek a nyíló bazsarózsáknak. 

A gyűjteményüket évről évre gyarapították, és három év múlva elkezdték a tövek szaporítását is. Ahogy egyre nagyobb és szebb lett a pince-majori bazsarózsakert, úgy terjedt a híre is, és egyre több virágrajongó látogató érkezett megcsodálni azt – így született meg a pünkösdirózsa üzleti lehetőségének ötlete. Ma már több mint 200 hivatalosan regisztrált fajtával rendelkeznek, de igyekeznek még több új fajtát beszerezni, azokat szaporítani, hogy minél több szlovén és magyar kiskertet díszíthessen a gyönyörű és mégis szerény, szinte igénytelen, könnyen nevelhető virág. Mint megtudtuk, a pünkösdirózsa ugyan magról is szaporodik, de akkor fennáll az átporzás veszélye, s az új növény virágzására hét évet is várni kell. Tőosztással szaporítva betegségeknek ellenáll, rovar-, gombaellensége szinte nincs, egyedül a pangó vizet nem kedveli, igaz, a Potonis virágai a legutóbbi árvizet is túlélték (a közelben hömpölyög a Mura). Hosszú életű növény, képes túlélni a kertészét: 50–60, sőt, nem ritkán a 100 éves kort is elérik.

Az ültetvény május-júniusban van virágja teljében, utána pihennek a bazsarózsák, a kertészek viszont nem, ugyanis klasszikus rózsából is összegyűjtöttek pár tucat különleges fajtát. A virággondozás és -ápolás után az igazi, kemény fizikai munka majd ősszel köszönt be: ki kell ásni a szaporításra szánt töveket és a konok gyöktörzset éles késsel fel kell darabolni. Ezeket a gyöktörzsdarabokat ültetik majd el.

A zalaegerszegi kertbarátok naná, hogy hazavittek néhány cserepes bazsarózsa-növendéket…