Mellékcsatornás gyűjtőkéménybe nyílt égésterű gázkészüléket tilos beépíteni

A termofor a gyűjtőkémények csoportjába tartozik, tehát több készülék égéstermékét fogadják be, vezetik el, de azok közül is kitűnt bizonytalan működésével. A füstgáz visszaáramolhatott, ami pedig több esetben tragédiához vezetett, így ezek használatát szinte kivétel nélkül mindenhol megtiltották. Kiváltása viszonylag egyszerű technológiá­val, de nem kis költséggel és átépítéssel megoldható, aminek eredményeként minden készülék külön kéményt kap. Erre régebben még pályázati támogatást is lehetett nyerni. 

A termofor utáni korszakban kezdték alkalmazni a mellékcsatornás gyűjtőkéményeket, melyeknél az égésterméket egy szinttel magasabban vezetik be a fő gyűjtőkéménybe. A megoldás előnye, hogy a mellékcsatorna ellenállása lényegesen nagyobb a főakna ellenállásánál, így nem kell számítani arra, hogy egy alsóbb szinti készülék égésterméke a felsőbb szinten visszaáramoljon. 

A füstgáz mozgása azonban bizonyos esetekben lelassulhat, akár meg is fordulhat, különösen, ha nem átgondoltan korszerűsítik a lakást. A sokakat érintő kérdésről Gyenes Zoltán épületgépész szakmérnököt kérdeztük. 

– A régi, mondhatni jól szelelő ablakokkal, ajtókkal szemben a modern nyílászárók megakadályozzák a spontán légcserét, ezért a gázkészülék észrevétlenül elfogyaszthatja a helyiség levegőjét, és szén-monoxid keletkezhet – emelt ki egy fontos tényezőt a zalaegerszegi szakember. – Veszélyes lehet a kültérbe kivezetett konyhai elszívó berendezés is, mert képes megfordítani az áramlást a kéményben. Okozhat bajt a klíma is! A nyílt égésterű, alacsony füstgáz-hőmérsékletű gázkészülék is a helyiség levegőjét használja, ám ha ez túlhűtött a klíma miatt, akkor ettől a füstgáz is hűvösebb. Emiatt nem alakul ki a megfelelő hőmérsékleti különbség és ezzel a kellő áramlás sem ahhoz, hogy a füstgáz távozzon a kéményen át. Ez magyarázza, hogy a legtöbb szén-monoxid-mérgezés a nyári meleg napokon történik. A baj megelőzésére ma már kültérbe dolgozó konyhai elszívó csak akkor használható, ha technikailag kizárt, hogy a gázkészülékkel egy időben működjön. 

A szakember elmondta, a jelenlegi előírások szerint mellékcsatornás gyűjtőkéménybe nyílt égésterű gázkészüléket szabályosan be sem lehet építeni. Tehát amennyiben a régi berendezés tönkremegy, akkor radikális döntésre van szükség: a mellékcsatornás gyűjtőkéményhez kapcsolódó minden lakásban át kell állni zárt égésterű kondenzációs kazánra. 

– Ennek füstgázát készülékenként polipropiléncsöveken vezetik el, ezeket fűzik be a kémény főcsatornájába, magyarázta Gyenes Zoltán. – Az égéshez a levegő pedig másik, általában az épület oldalfalára kivezetett csövön érkezik. El lehet képzelni, mit jelent ez, ha a fürdőszoba a lakás közepén van és a levegő csövét át kell húzni másik helyiségeken is. Emellett számos részletelőírásnak is meg kell felelni az ilyen átalakítás esetén. Bizonyos feltételek mellett alkalmazható a homlokzati kivezetésű kondenzációs kazán is. Az viszont elvitathatatlan előnye, hogy a szakszerűen beépített zárt égésterű fűtőberendezés esetében szinte kizárt a szén-monoxid-mérgezés – mutatott rá. 

Szóba jöhet még, hogy az érintett lakás fűtését más módon oldják meg, de nem reális alternatíva az elektromos fűtés, mert sokkal nagyobb költséggel jár, ráadásul az évtizedekkel ezelőtt épült társasházak villamos hálózata nem bírná el a megnövekedő terhelést. A probléma nagyságát jelzi, hogy a megyeszékhelyen több száz, a nyolcvanas évek után épített társasházi lakást érinthet a kényszerű átállás a régi fűtőkészülékek tönkremenetelekor, mondta végezetül Gyenes Zoltán.