A cserepesek tavaszi frissítését kezdhetjük például a golgotavirággal

Átültetni azt a növényt érdemes, amelyiknek a gyökérzete teljesen belakta az edényét, s esetleg alul már ki is lógatta a lábát. De ne akarjunk túl nagylelkűek lenni, netán megspórolni a jövő évi átültetést, az új cserép mindig csak pár centivel legyen nagyobb a réginél. A használt is kaphat új lakót, de előtte alaposan csutakoljuk ki, hogy eltávolítsuk az esetleg bennragadt kórokozókat, gombákat. Virágföldet viszont mindig frisset vegyünk, a cserép alján a lyukra rakjunk kavicsot, hogy elősegítsük a felesleges víz elvezetését. A növényt óvatosan vegyük ki a régi helyéről, enyhén ütögessük meg a gyökérlabdáját, tegyük a cserép közepére, rakjuk körbe földdel, utolsó simításként finoman tömörítsük a talajt, ne maradjon levegő a gyökerek között. Felfrissíthetjük úgy is a növényt, ha ugyanabba, a még megfelelő méretű cserépbe, de új virágföldbe ültetjük vissza. Jót teszünk virágunkkal akkor is, ha csak talaja felső harmadát cseréljük ki. 

A kék golgotavirág (Passi­flora caerulea) édesanyám legkedvesebb virága volt, az ő emlékére tartom. Tél vége felé közeledve, mindig elsőként ültetem át, bár a szakirodalom szerint erre nincs minden évben szüksége. Szülém jókora ládikában nevelgette, nyáron kitette az udvarra, télen a verandán szorított számára helyet. A szakemberek szerint hűvös, 5-10 Celsius-fokos helyen ideális teleltetni, ilyenkor keveset locsoljuk, de a földlabdáját soha ne hagyjuk teljesen kiszáradni. A kertben tartott golgotavirág szárazlevél-takarással kint is életben maradhat, bár a szabadföldi teleltetése kockázatos. Ha megússza az elfagyást, nyáron hatalmasra nő és sok virágot hoz. A hozzáértők mégis azt tanácsolják, a tavasszal kiültetett Passiflora-tövet ősszel ássuk ki és vigyük fedezékbe. Edényben is könnyen nevelhető, szinte minden vízáteresztő talajban megél, de ha tehetjük, humuszban gazdag virágföldbe ültessük át. Ha télen is meleg helyen tartjuk, rendszeresen öntözzük és tápoldatozzuk, a zord időben is virágokkal hálálja meg a gondoskodást. Tavasszal 20 centisre vágjuk vissza. Áprilisban kezd nőni, ekkor hetente öntözzük, 2-3 hetente tápoldatot is kaphat. Ne trágyázzuk túl, mert akkor ugyan nagyot nő, de keveset virágzik. Jó helye lehet egy délre néző ablakban, kitehetjük teraszra, erkélyre, udvarra. Kiültetve felfuttathatjuk kerítésre, rácsokra. 

Gyerekként hittem is, nem is, amit édesanyám mondott róla, hogy Krisztus szenvedését jeleníti meg, s a nevét is ennek köszönheti. A golgotavirág titulust (Passiflora: passio=szenvedés, flor=virág) a 17. század elején kapta, egy spanyol szerzetestanítvány és művész Jézus Krisztus szenvedéstörténetét vélte felfedezni a reggel kinyíló és másnapra elhervadó virágban. Később egy jezsuita szerzetes pontosan megfogalmazta, miként is szimbolizálják a virág egyes részei Krisztus keresztútját: a 3 bibeszál a 3 szög, amivel a keresztre szegezték, az 5 portok az 5 sebhely, a nyeles magház a kehely, amit kiivott, a bibe az ecetes szivacs, a 72 szálas sugárkoszorú a töviskoszorú tüskéi, a kacs a korbács, a levelek a lándzsahegyek. 

Más értelmezés szerint a portok a kalapácsokat, a sugárkoszorú a dicsfényt, a tíz sziromlevél a tíz apostolt (leszámítva Júdást, aki elárulta és Tamást, aki kételkedett), a középső oszlop pedig Jézus keresztjét szimbolizálja. Őshazájában (Argentína, Paraguay, Uruguay és Brazília) leginkább dísznövényként tartották, bár a virágjából tea főzhető és a gyümölcse is ehető. Mi legfeljebb mesterséges megporzással számíthatunk termésre.