Deák barátjának nevezte a grófot - megjelent Molnár András levéltár-igazgató történész tanulmánykötete

A zalai levéltárosok tevékenységét lapunk évtizedek óta fokozott figyelemmel kísérheti, éppen azért, mert a történeti konferenciák, alkalmi tárlatok, valamint a kiadványok izgalmas, az adott kort tágabb és pontosabb összefüggésrendszerben mutató dokumentumokat, forrásokat szabadítanak ki a valóságos vagy immár digitális raktárakból. 

A zalai levéltár igazgatója, Molnár András hosszú évtizedek óta teszi le a névjegyét a hazai reformkor, Deák Ferenc életműve, továbbá a II. világháború magyar részvételének kutatójaként. Mindhárom területen számos kötet szegélyezi az útját, az újabb és újabb könyvek pedig azt jelzik, a történelemmé vált korszakok kútja kiapadhatatlan, mindig kerülhetnek elő újabb források, amelyekkel a történeti puzzle egy-egy kockája a helyére kerül. 

Molnár András közelmúltban megjelent, Deák, Zala, reformkor címet viselő, válogatott tanulmányokat tartalmazó kötete is hoz példát az újonnan megismert források beépítésére. De egyúttal arra is, hogy az alapos kutatómunka eredményeként kiérlelt, időtálló következtetéseket megfogalmazó tanulmányok – az első közlést vállaló szakmai folyóiratok után – egy kötetbe rendezve is létjogosultságot kapnak, ráadásul olyan könyvsorozatban, amely az 1848/49-es forradalom és szabadságharc, valamint az oda vezető reformkor személyiségeit, hadtörténeti, politikatörténeti eseményeit szedi csokorba a 48-as könyvtár címmel. A Líra könyves hálózat üzleteiben elérhető sorozat korábbi zalai vonatkozású kötete a türjei születésű honvédtiszt, Galsai Kovách Ernő emlékiratait tartalmazó könyv, ám zalai történész szerzőként először került bele a rangos sorozatba, amelynek szakmai szerkesztője dr. Hermann Róbert, a korszak nagy hatású kutató-történésze. 

A Line Design kiadó a Nemzeti Kulturális Alap pályázati támogatásának köszönhetően adott módot arra, hogy Molnár András 1987–2018 között e tárgyban született tanulmányait a szélesebb olvasóközönség is megismerhesse. (Az írások egy része a hazai történetírás egyik legfontosabb szakmai periodikájában, a Magyar Történelmi Társulat által 1867-ben alapított, évente hatszor megjelenő Századokban látott napvilágot először.) A sorozat szerzői között találjuk egyebek közt Csorba Lászlót, Urbán Aladárt, Szabad Györgyöt, Hermann Róbertet. 

A kiadó ajánlójában áttekinti a szóban forgó zalai kötet témáit: „Batthyány Lajos és az 1848 előtti időszak hadügyi reformkérdései, Deák Ferenc 1840-es évekbeli pályafutása, a zalai reformellenzék és Deák kapcsolata, az 1843. évi emlékezetes zalai követválasztás, jogtörténeti írás a cifraszűr viselése körüli bonyodalmakról, Zalaegerszeg mezőváros 1840-es évekbeli – országosan egyedülálló – önkormányzati választási reformja, Zala megye 1845. évi nemesi katasztere; a „fontolva haladó” Császár Ferenc közéleti tevékenysége, Széchenyi István gróf és a zalai ellenzék viszonya, valamint az 1848 előtti hadügyi reformkísérletek.” A szerzőt arra kértük, hogy avasson be bennünket a tanulmányok írását megelőző kutatómunkába, amely a történészi tudatos vizsgálódás mellett sohasem nélkülözi a szerencsét, már ami a források felbukkanását illeti. 

– Miután az eredeti dokumentumok, sajtótermékek és könyvek digitalizálása folyamatosan zajlik világszerte, új, eddig látókörünkbe nem került forrásokra bukkanhatunk, de a levéltárakban őrzött iratok feldolgozása is tartogat meglepetéseket – fogalmaz Molnár András, említve az Arcanum digitális tudástárát. – A mormon egyház pedig nemcsak anyakönyveket digitalizált, hanem például a mi szempontunkból nagyon fontos Bécsi Hadtörténeti Levéltár anyagait is e módon tette hozzáférhetővé. Másik meglepetés: néhány éve került elő a piarista levéltárban Batthyány Lajosné kézirathagyatéka, benne az egyetlen ismert levél, amelyet Deák Ferenc írt Batthyány Lajosnak. Ebből kiderül, az amúgy zárkózott, távolságtartó miniszterelnök gróf nagy tisztelettel viseltetett a haza bölcse iránt, mert Deák kedves barátomnak szólította őt. Ugyanitt találjuk Batthyány Lajosnak a magyar főrendi ellenzék megalakulásakor magyar nyelven papírra vetett politikai programját és országgyűlési fogalmazványait. Innen tudjuk, hogy ugyan nem hibátlan magyarsággal, de már 1839-ben hazai nyelven fogalmazta a beszédeit. 

A tanulmánykötet és az idén ősszel megrendezendő egerszegi történeti konferencia kapcsolatban van egymással, hiszen a kutató Koppány Ferenc főadószedő jóvoltából ismeri az 1843-as botrányos követválasztási időszak liberális korteseinek számadásait. Ezekből kiderül, ételekre, italokra miből, mennyit költöttek. Az őszi konferencia vendéglátás-történettel foglalkozik, és ott politikai lakomákba is bepillanthatunk. A tanulmánykötet bemutatja azt is, hogy az 1845-ös zalaegerszegi önkormányzati reform során egyedülálló módon szélesítette ki a választók körét a zalai ellenzék. 

Molnár András és a kiadó együttműködése a tervek szerint hamarosan folytatódik.