A saját zöldségnek párja nincs

Bizonyára van rá magyarázat, mi a csuda tornászta fel például a lédig petrezselyem kilónkénti árát 1200, a jobb minőségűét 1500, a paszternákét 1300 forintra, ami persze nem vigasztal senkit, hiszen a magyar „leveses” nép, kénytelenek vagyunk a zöldséget akár csillagászati áron is megvásárolni. Összeesküvés-elméleteket kedvelő ismerősöm szerint azért pumpálják fel a zöldség árát, hogy mellette olcsónak tűnjön az ugyancsak folyamatosan dráguló hús. Az igazság persze az, hogy ha a húst nélkülözhetjük is a levesben, a zöldséget nehezebben. Ráadásul a bolti egyenpetrezselyem nem igazán bizalomgerjesztő kinézetű, vagy nyápic és fonynyadt, vagy éppen a gigantikus mérete miatt gyanús, mert vagy fás vagy pudvás, ráadásul lerí róla, hogy műtrágyával hizlalták. Legjobban mégis a jó kis petrezselyemízt hiányoljuk belőle, persze előfordulhat, hogy van neki, csak elnyomja a vegyszerek aromája...

Mindezek tetejébe a vasárnapi zöldségleves előkészítése során minimum 300 forintot ki kellett hajítanom a kukába, az épnek látszó külső ellenére ugyanis a délceg petrezselyemgyökér belül már erősen romlásnak indult. A sárgarépával is pórul jártam, az ugyan nem rohadt, hanem zöld gyűrű karéjozta a gyökér belső állományát. Ilyenkor a répát a zöld részig teljesen le kell vágni és eldobni, mert nem csak keserű ízű, hanem mérgező is, ugyanis szolanint tartalmaz. A burgonyával még elkeserítőbb a helyzet, amellett, hogy mindenféle ragyák, szappanállagú fekete foltok miatt meg kell csonkítani, a héja alatt vastagon zöldül, szokása ugyanis, hogy ha fény éri, beburkolja magát a szolaninnal. Az pedig egy erősen mérgező gliko-alkaloida, gombaölő és növényvédő tulajdonságokkal felfegyverkezve, ami nem csoda, elvégre a zöldségfélék természetes önvédelmi rendszerének a része. A krumpliba maga a természet kódolta be a szolanin és hasonló anyagok termelését, mintegy védekezésként a betegségek, rovarok és egyéb ragadozók ellen, a levele és a szára rendkívül magas gliko-alkaloid tartalmú, eszünkbe ne jusson salátákba, levesbe vagy zöldség-lébe, smoothie-ba tenni. Alapesetben az érett burgonya gumója is tartalmaz egy kevés, de még veszélytelen dózisú (0,002-0,1 mg/kg) szolanint, fény hatására viszont a gumó intenzíven zöldülni kezd és 1 mg/kg vagy még magasabb méregkoncentrációt is elérhet. Ilyenkor jó vastagon kell hámozni, s ha a szívünk szakad is meg a pazarlás miatt, muszáj teljesen eltávolítani a zöld részt.

Ugyanez a helyzet a kicsírázott krumplival is, ilyen esetben is kötelező az extra vastag hámozás. A szolanin keserű íze irritálja a nyálkahártyát, megjegyzem, nem vettem észre, hogy ez a pockokat különösebben zavarná. Mérgező hatása elsődlegesen emésztési és idegi rendellenességekben mutatkozik meg, felszívódva a központi idegrendszert támadja, agyödémát, kómát és görcsöket indukálhat. Már kismértékű mérgezés is hasi fájdalmakat, émelygést, fejfájást, torokkaparást, szédülést, hasmenést okoz, nagyobb dózis esetén többek között szívritmuszavarok, hallucinációk, látászavarok, lelassult légzés, láz is jelentkezhet. A főzés állítólag hatástalan erre a méregre is.

A helyes tárolással megelőzhető a zöldségek károsodása. Úgy a répafélék, mint a burgonya számára az ideális tárolóhely egy klasszikus pince, amely kellően sötét, hűvös és nyirkos. Ha ilyenünk nincs, megfelel a kamra, a garázs is, fontos, hogy ne süllyedjen benne fagypont alá a hőmérséklet, mert a zöldségek ugyan bírják a hideget, de felengedve gyorsan romlanak. A krumpli ráadásul édeskéssé válik, ami egyszerű biokémia: a benne lévő keményítő cukorrá alakul. De túl meleg se legyen a helyiség, mert akkor a krumpli elkezd csírázni, a zöldség pedig hajtani . készülődik a második évére, amikor magot érlel. A burgonyát és a gyökérzöldséget ne tartsuk alma közelében, mert a gyümölcsből felszabaduló érésgyorsító etiléngáz hatására a krumpli csírázni kezd, a sárgarépa viszont megkeseredhet. Ezt a hatást egyébként ki is használhatjuk például a fejlett, de még éretlen paradicsomoknál, ugyancsak bevált trükk: közös zacskóba zárva az alma a datolyaszilvát pár nap alatt édes, lédús csemegévé érleli.

Természetesen már a kiskertben a vetéstől kezdve a termesztés minden fázisában sokat tehetünk azért, hogy megvédjük zöldségeinket a betegségektől, egyéb káros hatásoktól. A répaféléknél például ügyeljünk arra, hogy a gyökér ne kandikáljon ki a levegőre . általában öntözéskor szoktuk lemosni róla a földet. A burgonyagumókat is takargassuk be, ha kikukkantanak a friss levegőre. A zöldségfélék jó ízét biotermesztéssel őrizhetjük meg. Régi, bevált módszer, hogy egymás mellé ültetjük a jó szomszédokat, a répafélék például a hagymákkal kapjanak közös lakosztályt . a répalegyet elriasztja a hagyma szinte tapintható aurája, a hagymalégy pedig utálja a répa szagát. Az erős illatú kapor minden kertlakó mellett jó szolgálatot tesz, s amúgy az sem véletlen, hogy a kolostorok veteményeskertjét anno fűszer- és gyógynövények szegélyezték. Tegyük mi is ezt, ültessünk csombort, bazsalikomot, rozmaringot, zsályát, büdöskét, körömvirágot a kertünkbe.