Advent Zágrábban – A fények és mesék városa

Mi Zágrábban töltöttünk két napot 2017. december 11-én és 12-én. A horvát főváros 2016-ban, 2017-ben és 2018-ban nyert el az „Európa legjobb karácsonyi vására” címet. Ha jól tudom, mindig közönségszavazat döntött. Fáj a szívünk, ahogy a fotókat nézzük. Idén ugyanis nem kényezteti az orrunkat a forralt bor és a friss mézeskalács illata. Zágráb kedvenc úticélunk lett és valami véletlen folytán mindig ünnepekkor látogattunk oda. Húsvétkor motorral, 2018 karácsonyán baráti társasággal.

Könnyen vagyunk itt a nyugati szélen, ugyanis bármikor – persze amikor a határok nyitva vannak – megközelíthető, Zalaegerszegtől cirka 130 kilométer. A szállást a szokásos módon online intéztük és a Chillout hostelt céloztunk meg, éppen az egyik látványosság, a Tunel mellett pár méterre aludtunk. Rájöttünk, hogy sokszor érdemes a városok történelmi központjában szállást keresni elfogadható áron, így minden egy helyen van.

A megérkezés után az esti, éjszakai csavargásé volt a főszerep. A főtér, a Jelasics tér a kiindulási pont, innen minden könnyen bejárható. A környékbeli utcákban – ahogy a többi városban – egymást érik a kirakodóvásárok, pavilonok. A kivilágított kék, retro villamosok útján gyalogoltunk a Tomislav tér felé. Mielőtt elértük azt, előtte a hatalmas platánok között sétáltunk a Zrinjevac parkban, ahol a külső vásár található. Az élő zenei pavilonból balkáni és karácsonyi dallamok szóltak éppen. A vásár jelképévé vált szökőkutat és a hógömböt is megörökítettük.

Forralt bor, aztán irány a Ledeni park és a Tomislav király tér között elterülő jégpálya, mögötte meleg fényekben pompázott Délkelet-Európa legrégebbi galériája, a Művészetek pavilonja. Én hoztam saját korcsolyát, Zoli bérelt. A pénztárnál rövid volt a sor szerencsénkre. A tömeget másfél órás időközönként engedik a jégre.

A korcsolyázás után séta a szállás felé, ahol a Tunelbe kukkantottunk be. Andersen, Dickens, Saint-Exupéry halhatatlan alakjai, mesefigurák között vitt az utunk.

Szerencsénk volt azon a télen, ugyanis egy Tesla kiállításba is belebotlottunk.

A főtéren másnap is körbejártunk, majd a Nagyboldogasszony-székesegyházat néztük meg kívül-belül. A katedrális elődjét a magyar Szent László király kezdte építtetni, ez sajnos a tatárjárás során elpusztult. Az újat már falakkal és bástyákkal erősítették meg. Az 1880-as földrengés után neogótikus stílusban renoválták. A katedrálisban őrzik Szent László palástját. A templomot még kétszer láttuk ebben az állapotban, aztán 2020. március 22-én újabb földrengés károsította, akkor a jobb oldali 108 méteres tornyának a keresztje törött le.

Másfél napos kirándulásunk alatt a horvát fővárosban hangolódtunk tehát 2017 karácsonyára. Bármilyen furcsa, nem volt tömegiszonyom a Száva folyó melletti, 790 ezres városban, sőt. Kifejezetten családias és bensőséges volt. Legközelebbi beszámolónkat a karácsonyi Zágrábban folytatjuk.