Szűcs Pál elhozta Zalaegerszegre a gyufaszálakból készített kastélymakettjeit

Különleges hobbit művel a Pécsen élő 74 éves Szűcs Pál, akivel a legutóbb Zalaegerszegen az Apáczai ÁMK tornatermében megrendezett Wolfpack makettkiállításon és -versenyen találkozhattunk.

Aktív éveit a bűnüldözésnek szentelte, és még dolgozott, amikor az első házának nekifogott, ennek már negyedszázada. Az alapanyag otthon termett hozzá.

-Gáztűzhelyünk van, sokat dohányoztunk, és mindig rengeteg használt gyufaszál gyűlt össze, ezeket próbáltam hasznosítani -utalt az első mozzanatra. – Láttam sok kollégámat, fiatalokat is, miként veszítettek talajt, miután nyugállományba vonultak, kikerültek a pörgésből és nem találták helyüket a világban. Én tudatosan készültem a munka utáni éveimre. Gyerekkoromtól érdekeltek a várak, a kastélyok és ezeknek az épületeknek a vonzásában éltem, ezért fordultam ebbe az irányba. Gondoltam, megpróbálok felépíteni ilyet gyufából és sikerült. Még dolgoztam, és ez segített kikapcsolódni – tette hozzá.

Elsőként jellegzetes tiroli jegyeket mutató bajor ház készült el, ezt kisebb skóciai kastély követte, ami után már II. Lajos bajor királyi kastélyának fogott hozzá. A 73 centi hosszú, 40 centi széles és 50 centi magas makettbe 36 950 darab gyufaszálat épített be.

- Sikerült valósághűen elkészíteni, és akkor már tudtam, én ezzel akarok foglalkozni – vált teljessé az indulás története; Szenvedélye igazi lendületet 2003-ban kapott, miután nyugállományba vonult. Az építkezés a helyszíni felméréssel kezdődik, mert dokumentáció, tervrajz nélkül nem hagyatkozhat másra, csak az általa készített fotókra, meg az emlékezetére. Ezért is járták be öt évtizede hűséges társával, feleségével Európa majd’ minden országát. A maketteknél törekszik a lehető legapróbb részletek visszaadására, ezért az épületek belső terét is megépíti. Ezért olyan élethű a végeredmény. A kiállításon módunk volt ennek ellenőrzésére, mert fotókat is prezentált a műveihez, így összevethető volt az eredeti és a gyufaszálas épület. kívánja megőrizni és bemutatni a magyarországi kastélyokat, különösen a már romossá váltakat. Minap Balatonedericsen járt gyufaszál épületeivel, köztük volt a falu határában álló szépséges 14 450 gyufaszálból emelt Fekete-kastély, miközben a valóság módfelett lehangoló. Legközelebb Nagyszénáson lesznek láthatók művei, köztük a közeli tanyavilág emblematikus épülete, az Orosházához tartozó kiscsákói Geist-vadászkastély, ami Ybl Miklós 1864-ben készült tervei alapján húztak fel. Ma már összedőlőben van. Már épül a sárvári várkastély is, ami mérete miatt majdan a vasi városban marad bemutatásra.

Szűcs Pál képzeletbeli gyufaszál birodalmában négy épület, tizenegy kastély és a budapesti Stefánia-palota áll. Ez utóbbit az eredeti helyszínen lehet megtekinteni, és három rendőrségi is az adott intézmény dísze.

A méretarányt a fő szerkezeti elemek, a szintek magassága, az ablakközök határozzák meg, hogy még kezelhetőek legyenek a gyufaszálak a kicsinyitéskor és az összkép is mutasson. Általában 3,5 centire adódik egy szint magassága, említett példát.

- Nem vagyok mérnök, ennyire nem is értek hozzá, pedig már szóba került, hogy a makettkészítést oktathatnám is mérnökhallgatóknak, ám én ezt nem vállaltam -mondta. Nehéz is lenne, mert a gyufaszálak minden idejét lekötik. A 33 113 szálas Turai, valamint a már említett bajor királyi kastély két-két évig épült napi öt óra munkával, a többire általában egy-egy évet fordított. A kész művek üvegtárlókban pihennek, így Szűcsék még elférnek kétszobás pécsi panellakásukban. Gyufát nem vesz, évek óta kapja a barátaitól, ismerőseitől.