Dr. Makai Sándor professzor saját ültetvényén teszteli az arónia termeszthetőségét

A látogatásra invitáló meghívás kapcsán először az jut az ember eszébe, hogy mit keres egy Győr megyei egyetemi professzor a festői dombok közé bújt zalai kisközségben. Hamar kiderül, a Mosonmagyaróváron született, élt, dolgozott, oktatott prof. dr. habil Makai Sándor professor emeritus a nyugdíjas éveire keresett nyugalmas zugot, eleve Zala megyében keresgélt… és talált rá új otthonára néhány évvel ezelőtt. De nem lenne azonos önmagával, ha itt szegre akasztotta volna szaktudását, a szakmájába vetett hitét és lelkesedését. Innen is kiterjedt és szoros tudományos kapcsolatot tart belorusz, ukrán és vietnami kollégáival, ma is szívesen látott vendégelőadó e külhoni egyetemeken, de még közéleti kérdésekben is interjúvolják az ottani televíziós társaságok.

A Széchenyi István Egyetem egykori Gyógynövénytermesztési Tanszékének ma már nyugállományú vezetője a domboldal napsütötte ültetvényére kalauzol bennünket, ahová fekete berkenyét, azaz Aronia melanocarpa cserjét ültetett.

– Nincs elegendő ismeretük az embereknek erről a gyógynövényről, amely Amerikából került Európába, hozzánk meg az európai északi területekről – magyarázza vendéglátónk, miközben a bab- és kukoricasorok között békésen viruló ültetvényhez érkezünk. – Meglepően jól érzi magát a zalai savanyú talajban, jó döntés volt kísérleti jelleggel beültetni ezt a 300 négyzetmétert. Három fajtával kezdtem, lengyel nemesítés is van köztük, nagyon virulens mindegyik.

Egy-két éves csemetéket ültetett, a fertődi kutatóállomásról kapta őket, az összélettartamuk legalább 14 év. A vadak is szorgalmasan fogyasztják, a szürettel igyekezni kell. Gondozása minimális, az egyméteres sorközt elegendő sarabolni, gyommentesíteni. Makai Sándor szeretné, ha a fekete berkenyéből 22-féle terméket előállító svájci termelők nyomába erednénk, nagyobb volumenű termesztést javasol.

– Különleges biológiai értékeit felismerve Németországban már az 1970-es években kiterjedt ültetvényeket telepítettek, ők is tapasztalták, hogy a madárberkenyéhez hasonló illata vonzza a méheket, tehát jól termelő méhészet is kialakítható mellette.

De vajon mit is tud a májusban virágzó, augusztusban beérő, ősszel égővörös levelű sövénnyé váló fekete berkenye?

– A rózsafélék családjába tartozik, magas a gyümölcscukor-, pektin- és csersavtartalma – tájékoztatott a szakember. – A héjában lévő intenzív színezőanyagot élelmiszerek színezésére használják. A bogyó 80 százalékos létartalommal bír, magas benne a C-vitamin aránya, kellemes kompót, szörp, lekvár ivólé, gyümölcstea készíthető belőle, az átpasszírozott nyers gyümölcspüré vadak mellé adható.

Mindenféle gyümölcsöt aján­latos fogyasztani, de a fekete berkenyét az élettani hatásai emelik ki a többiek közül.

– Bizonyított a rendkívül hatékony gyulladáscsökkentő hatása – kezdett az előnyök felsorolásába a professzor. – Tudjuk, hogy számos civilizációs betegséget gyulladások indítanak el. Az arónia kiemelkedően magas polife­nol- és flavonoidtartalma megköti a gyulladásgátló markereket, blokkolja azt az enzimet, amely az arachidonsav képződéséhez járul hozzá. Ez utóbbi felelőssé tehető a gyulladások kialakulásában. Lengyelországi kutatások bizonyítják, hogy az antioxidáns hatás az oxigént leadó, a nitrogént felvevő képességéhez kapcsolódik.

A plovdivi orvosi egyetemen folytatott kutatásokban a cukorbetegség kezelésében is eredményeket mutatott az arónia, teszi hozzá Makai Sándor. A fekete berkenye ivólé fogyasztása csökkentette a vércukorszintet. A gyümölcs hatékony kiegészítő kezelésnek bizonyult.

– Az orosz népi gyógyászat elsősorban vérnyomáscsökkentésre javasolja, az USA-beli illinoisi kísérletek bizonyították az arónia keringést stimuláló tulajdonságát. Láthatjuk, nem véletlenül került a magas tápértékű vadgyümölcs az orvosi figyelem középpontjába.

A fentiekről számolt be dr. Simoncsics Péter már 2008-ban a Természetgyógyász Magazinban. Én elsősorban a termesztéstechnológiájával foglalkoztam eddig, ahogy ezen a területen is.

Nem lehet azt mondani, hogy eleink ismerték, mi meg elfelejtettük ezt a kincset, hiszen nálunk nem volt honos a fekete berkenye. De ha a ter­mesz­téstől a feldolgozáson át az értékesítésig ki tudjuk alakítani a hasznosítását, jól járunk, állítja Makai Sándor.