Minden egyes elemet kézzel vág ki és fest le a szepetneki építészmérnök, Földesi Zoltán

Ráadásul miniatűr változatban, aprólékos kézi munkával. Még a szintén fából készült zsindelyeket is egyenként festette meg, ami hihetetlen türelmet feltételez – a házikóra 180 darab került. A maketteken és modelleken (nem ugyanaz a kettő és később az is kiderül, mi a különbség közöttük) pedig igényesség és precizitás tükröződik.

– A családunkban sokféle iparos tevékenykedett: asztalos, ács, faesztergályos, kőműves, csupa nagyfokú manualitást feltételező szakma képviselője – bocsátotta előre Földesi Zoltán, aki szakmáját tekintve építészmérnök. – Anyai nagybátyám volt az ácsmester, a faluban az összes háztetőt ő ácsolta. Gyermekkoromban sok időt töltöttem vele, láttam, milyen szerszámokat használ és hogyan. A másik nagybátyám pedig asztalos volt, hozzá is eljártam, ha mást nem, a gépeket tisztítani. Nála szintén megismerhettem a famegmunkálás, fűrészelés, gyalulás, csiszolás rejtelmeit. Így kétféle „világot” egyesíthettem magamban, miközben tanultam tőlük: az asztalosnak nagyon precíznek, pontosnak kell lennie, az egyes elemek passzítása nem tűr meg semmiféle lezserséget. Nem úgy, mint az ácsnál, ahol nemhogy a milliméterek, de még a centik sem mindig számítanak. Igazából mindkét tudást ötvözöm a munkáimban.

Földesi Zoltán elmesélte: az első munkáját sógornője lányának a lakodalmára készítette el pár évvel ezelőtt. Ez annyira jól sikerült, hogy családi kapcsolatok révén utána továbbiakat is kértek tőle. Ezeknél már hagyott a tetőn egy nyílást, a násznép itt dobhatta be az ifjú párnak szánt ajándékokat, nyilván, jobbára készpénzt. Zsanér segítségével a házikót teljesen fel lehetett hajtani, így hozzáférhetővé vált az ajándék. De csak azután, hogy a házikót az alaphoz rögzítő kis lakat elrejtett kulcsát megtalálta a páros…

– Úgy gondoltam, ezzel az izgalmas játékkal kicsit fel lehet dobni egy lagzi hangulatát – idézte fel a nagy alkotókedvvel megáldott szakember. – Egy ügyes vőfély egész éjszaka elszórakoztathatja a közönséget… Ezek a házak olyan jól sikerültek, hogy arra gondoltam, miért ne csinálhatnám meg a klasszikus paraszt­udvar többi elemét is. Így jött a kerekes kút, a gémes kút és a kukoricagóré. A kerekes kút eredetijét a Nagykanizsához közeli Bocska településen láttam, s igyekeztem annak pontos mását elkészíteni. Ezért az oldalán a felirat: a nagykanizsai kereskedő, Kellerman Miksa a 20. század elején építőanyagok forgalmazásával foglalkozott, s nála lehetett kapni ezt a típusú, négyszögletes kútkávát. Megcsináltam hozzá lefelé az ásott kutakra jellemző kör alakú téglafalat, s az egésznek a különlegessége, hogy az aljába helyezett tálca vízzel megtölthető, és ha a kis vödröt leengedjük belé, még vizet is tudunk húzni… A gémeskút szepetneki, ahogy a góré is.

Az alkotó elárulta: a házikó elkészítéséhez egy hónapnyi megfeszített munka szükséges, naponta reggel 8-tól délután 5-ig. A többi hamarabb elkészül – mindezek alapanyagául pedig kevésbé gyantás fenyőt, leginkább lucot használ. Ez nem vetemedik, éles szerszámokkal nagyon vékony anyag vágható belőle, és a gyanta sem tömíti el a csiszolópapírt. Festékként pácot, diszperzitet, temperát használ.

A kukoricagórékra jellemző függőleges lécezés szintén nagyon aprólékos munkavégzést követel, de ez nem kihívás annak az embernek, aki még arra is ügyelt, hogy az építmény alapját adó, ugyancsak fából kivágott téglák kötésben legyenek beépítve úgy, ahogy „igaziból” is kell. Sőt, még a sorok közti malter is látszik: fából készült, amit készítője fehérre festett.

– Fontos hangsúlyozni, hogy a ház makett, a kutak és a góré pedig modell – magyarázta a szakember. – Ez azt jelenti, hogy a ház nem méretarányos, a másik három viszont igen.

Földesi Zoltán munkássága azonban nem csak ezekre terjed ki: készített például az unokáinak játékbölcsőt, sámlit és más használati tárgyakat is.

– Van még egy nagy álmom: méretarányos házikót, tehát modellt készíteni, ahhoz azonban nagy terepasztal kellene – árulta el. – Az egy zsúpos ház lenne, s a mérethelyességben a legnagyobb nehézséget éppen a zsúp elkészítése jelenti. Úgy képzelem, hogy a tetőt le lehetne emelni, és így láthatóvá válna a hagyományos parasztházak belső felosztása.

A képeinken szereplő alkotások a Kocsis Edit vezette szepetneki integrált közösségi szolgáltató térben láthatók.