2020.06.28. 07:00
A Vas megyei Bük az ország negyedik leglátogatottabb fürdőhelye
Sokan nem is sejtik, hogy a Vas megyei Bük nemcsak az ország negyedik leglátogatottabb fürdőhelye, hanem számos természeti és kulturális értékkel és épített örökséggel rendelkező, ősi település is. A látnivalók felfedezése kedvéért érdemes kimozdulni a termálfürdő és a szállodák világából.
Bük legjelentősebb műemléke a Szapáry-kastélyegyüttes Fotó: utazasok.org
Fotó: Picasa
Az Alpokalja és a Kisalföld találkozásánál, a Répce folyó síkságán elhelyezkedő mai Bük területe már a bronzkorban is lakott volt, a honfoglaló magyarok szintén letelepedtek a kedvező adottságú helyen, a XII. században templomot is emeltek. A XV. században már három falu viselte a Bük nevet. A lakosság jobbágyokból és középnemesekből állt, ez utóbbiak közül a XVI-XVIII. században a felsőbüki Nagy családból került ki több megyei vezető és várkapitány. A reformkorban Felsőbüki Nagy Pál szerzett országos jelentőségű hírnevet az 1825-ös országgyűlésben elmondott beszédével, aminek hatására kezdeményezte Széchenyi István gróf a Magyar Tudományos Akadémia megalapítását. A büki nemes később tagja is lett a MTA-nak is.
A család neve szorosan kapcsolódik Bük legjelentősebb műemlékéhez, a Szapáry-kastélyegyütteshez, amely eredetileg XVI. századi eredetű, megerősített udvarházként Gregoróczy Vince győri lovaskapitány birtoka volt. Felsőbüki Nagy István 1696-ban építtette át barokk stílusú kastéllyá. A 30 szobás épületegyütteshez később Nagy Pál gyönyörű és értékes növényekkel beültetett díszparkot létesített. A kastélybelsőt neves olasz művészek stukkói és grisaille- i (dombormű hatású) munkái díszítették. A Szapáry család birtokába 1925-ben öröklés útján került, az előző tulajdonos, a Markovics család Mária nevű lányát Szapáry Gyula miniszterelnök fia, Szapáry György vette feleségül. A kastély gyönyörűen felújítva jelenleg magánkézben van, sajnos nem látogatható, de érdemes arra sétálni és belesni a kerítésen. A néhai cipészmester, Koczán Ferenc lakóháza viszont fogadja a látogatókat, a tájegység utolsó zsúpfedésű, csapott oromzatú, vályogfalú parasztházában a régi kézműves mesterségek eszközeivel ismerkedhetünk meg.
A közelében található a Répce menti tanösvény, amely a tájegység élővilágát mutatja be. Érdemes felkeresni az érdekes történetű egyházi létesítményeket is, ezek a Szent Kelemen-plébániatemplom, az ökumenikus kápolna és a barokk evangélikus templom.
