Baracksirató: a kajszi megsínylette a fagyot

A virágok, mint elsőbálos leányzók, egyik nap még szemérmesen belemosolyogtak a fényképezőgép lencséjébe, másnap már vörös halotti lepelként borították magukra szirmaikat. Megpörkölte őket a fagy. Nagy kár, állítólag a Himalája nehezen megközelíthető hegyeiben élő hunza népcsoport tagjai az egészséges táplálkozás mellett a sárgabaracknak köszönhetik matuzsálemi életkorukat.

Ha nem is veszünk készpénznek minden legendát, a sárgabarack jótékony hatásában ne kételkedjünk, orvostudorok is bizonygatják: segít legyűrni a baktériumok és a vírusok okozta fertőzést. Azon túl, hogy igen magas a C-vitamin-tartalma, dúskál az A-vitamin probiotikumában: a béta-karotinban. Már 2-3 sárgabarack fedezi szervezetünk napi A-vitamin-szükségletét, ami az immunrendszerünk erősítése mellett jótékony hatással van a látásunkra, segíti a máj méregtelenítő munkáját, s fogaink, csontrendszerünk és a bőrünk is hasznát látja. A niacin és a folsav mellett gazdag káliumban, de nem szűkölködik kalciumban, foszforban és kénben sem – ez utóbbira is szüksége van a szervezetünknek, hiányában elvékonyodik a haj, törékennyé válik a köröm. Bár C-vitamin-készlete megcsappan, egyéb belbecsét feldolgozva is megőrzi, ezért, amikor bőséggel terem, érdemes több évre bespájzolni belőle. Nem fogyhat ki a kamrapolcról a klasszikusnak számító sárgabaracklekvár, a kompót, de kimagozva és lehúzva a bőrét aszalhatjuk is – ugyanannyi aszalt sárgabarack arányaiban több kalóriát és ásványi anyagot tartalmaz, mint a nyers gyümölcs.

A szomszédom egyébként már elkönyvelte, hogy az idén is a piacon vesszük majd méregdrágán a lekvárnak való sárgabarackot. De lehet, hogy az őszit is. Pár nappal a kajszi-kollégák után ugyanis az őszibarackfák is kipattintották bimbóik egy részét, most értük aggódunk, nehogy a soron következő fagy ezeket is tönkretegye. Pedig a méhek már buzgón munkálkodnak körülöttük, sok a virág, lenne gyümölcs bőven. Bár – vigasztalom az időjárás miatt búslakodó szomszédomat – még elég sok a bimbó, s abban az állapotban kicsit jobban állja a fagyot. Ha őszibarackfa ültetésére adjuk a fejünket, érdemes többfélét, más-más időpontban virágzót, termőt választani, vannak fajták (például a Fairfaven), amelyek kimondottan jól tűrik a kései tavaszi fagyokat. Az sem mellékes, hogy a több fajtának köszönhetően az őszibarackszezon május végétől októberig tarthat. Bízzunk benne, hogy őszibarackfáink megússzák a tavaszi fagyokat. Legfeljebb a füstöléssel próbálkozhatunk, de az is csak szélcsendes időben és –3 fokig hatásos.

Az őszibarack tartalmaz folsavat, niacint, pantoténsavat, pyridoxinát, riboflavint, thiaminát, A-, C-, E-, és K-vitamint, nátriumot, káliumot, kalciumot, rezet, vasat, magnéziumot, mangánt, foszfort, cinket, fluort, szelént, béta-karotint. Az őszibarack gazdag poli-fenol-flavonoidokban (lutein, zeaxantin, kriptoxantin), amik harcolnak a szabad gyökök ellen.

A sárgabarackkal ellentétben az őszibarack jól tűri a mélyhűtést, de nem egészben. Pürésítve, kis adagokban lefagyasztva – jégkockatartóban porciózva pezsgőbe, ásványvízbe téve remek üdítő készíthető belőle. Krémlevesként is kiváló, a friss gyümölcs mellett készíthető a fagyasztott püréből, barackkompótból.