Hogyan válasszunk örökzöldet és gyümölcsfát? Ezt javasolja a szakértő

Az örökzöldek és a gyümölcsfák kiválasztásáról, telepítésükről, gondozásukról, valamint a növényeket megtámadó kártevők elleni védekezésről tartott előadást nemrég a helyi kertbarátkör szakmai rendezvényén Dénes Miklós agrármérnök.

– Az örökzöldek, főként a tujafélék Délkelet-Ázsiából származnak, ahol jóval párásabb a levegő, mint nálunk – kezdte a szakember. – Ahhoz, hogy ezek jó kondícióban érezhessék magukat, az ottanihoz hasonló környezetre lenne szükségük. Ha ezt biztosítjuk, megelőzhetjük, hogy kórokozók támadják meg a növényeket. A kertekben gyakori örökzöld a sövény, illetve a szoliter növények, amik magányosan díszítik a kertet. A sövényként telepítettek közt gyakori a smaragdtuja, Zalában a zöldkerítések közel 60 százalékát ebből a növényből alakítják ki. Ez egy az átlagosnál is érzékenyebb fajta, könnyen megtámadják a kártevők, ami a teljes sövény pusztulását is okozhatja. A zalai vidéken jellemző örökzöldek tűlevelűek, az erdei- és lucfenyőfélék díszváltozatai találhatók meg, utóbbiak esetében erdészeti körülmények között is problémák adódtak az utóbbi időben, paraziták támadták meg.

Elmondható az örökzöldekről, hogy kevés törődést igényelnek, ápolni inkább csak a törpe növényeket, a kisméretű, fiatal példányokat, a vízigényes fajokat szükséges, ez a gyommentesítésben és az öntözésben általában ki is merül. Valamennyi fenyő és örökzöld metszéssel alakítható. A fenyők és a mészkerülő örökzöldek tápanyag-utánpótlást nem igényelnek. A mésztűrő, örökzöld, lomblevelű fák és cserjék trágyázhatók, de nincs rá feltétlenül szükségük.

Dénes Miklós kiemelte, hogy az örökzöldek kiválasztásánál érdemes szakemberek segítségét kérni abban, hogy kiszűrjék azokat a fajtákat, melyek könnyebben áldozatul esnek a főként gombák vagy rovarok okozta betegségeknek.

Rátérve a gyümölcsfák kiválasztására, a szakember elmondta: széles kínálat áll a gazdák rendelkezésére, hiszen ma már Zalában például fügeültetvényeket is találunk. Ehhez kapcsolódóan ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy ne lepődjenek meg a telepítők, ha a szélsőséges téli időjárás gondokat okoz.

– A klímaváltozás miatt például a málna termesztési területe északra tolódik, helyét átveheti a kivi vagy a füge – tette hozzá. – Különleges védekezési mód ezen növények kártevői ellen nincsen, az eredeti termőhelyükön élő kártékony elemek még nem követték a növényeket, illetve eleve kevesebb kórokozó támadja ezeket, így jelenleg nincs velük probléma.

Az őshonos gyümölcsfáknál a globalizáció miatt jelennek meg rendre újabb betegségek. Itt a termesztési célt figyelembe véve érdemes fajtát választani, hiszen nem mindegy, hogy frissen szeretnénk fogyasztani, vagy aszalványt, párlatot, bort készítünk belőle, illetve itt is ajánlott kerülni az érzékenyebb fajtákat, mondta a szakember.