Emmaus

2018.08.11. 08:48

Hátborzongató remetelak a Balatonnál

A Szent György-hegyen található Emmaus kápolnáról mint kísértettanyáról suttognak a helyiek és a kirándulók. Megnéztük, milyen a valóságban ez az elhagyatott hely. Tényleg az.

likebalaton

Fotó: Mihály Szilvia

Ify Lajos plébános építette fel a Szent György-hegyen található kápolnát és a hozzá tartozó szerzetes lakot az ötvenes évek elején.

A legendás plébános Fonyódról jött önkéntes száműzetésbe a családja birtokára, hogy ebben a csodálatos panorámájú kápolnában folytassa tevékenységét.

A sárga jelzésű turistaútról néhány lépésnyire található a fákkal és bokrokkal benőtt, hajdan szebb napokat látó épületegyüttes.

Fotó: Mihály Szilvia

A kísértetlegendák kialakulásához hozzájárulhatott az is, hogy a plébános maga ásta meg sírját, és készítette el koporsóját, melyen minden évben átírta az évszámot. Ify Lajos halála után, 1967-től az épület állaga folyamatosan romlik, ma már valóban jó díszletként szolgálna bármilyen kísértetfilm forgatásához.

Szellemekkel ugyan nem találkoztunk, de az emberek pusztító nyomaival annál inkább.

Egy korábbi beszélgetésen, a Nádi széli tanösvényen Somogyi László mesélt nekünk az áldatlan állapotokról, ekkor határoztuk el, hogy közelebbről is megnézzük a kápolnát.

Fotó: Mihály Szilvia

Varázslatos panoráma fogadja a látogatót a domboldalon, igazán lenyűgöző lehetett itt hallgatni a legendák szerint ékesszóló plébános szentmiséit. A szóbeszéd szerint egy magyar zászló felvonásával jelezte, ha otthon van és kész a a vendégfogadásra. A zászlónak már nyoma sincs, a templom keresztje is elferdült már.

A kápolna belsejébe csak saját felelősségre merészkedhet be bárki, óvatosan kell lépkednünk, az épület nagyon rossz állapotban van. Az az érzésünk, hogy bármikor a fejünkre zuhanhat egy gerenda, vagy leszakadhat a padló. A mindent beborító szemét és a pusztítás nyomai elkeserítő látványt nyújtanak.

Ha van is szellem a kápolnában, ő kevésbé félelmetes, mint a most élő emberek, akik szétverték az épületet és a benne található értékes tárgyakat.

Ify Lajos saját kezűleg építette az orgonák kis testvérének nevezett harmóniumokat, volt egy szobája az óragyűjteményének, és külön teremben őrizte a Lehel kürt mását.

Most csak egy falra rajzolt kép utal a legendás kürtre, a harmónium előtti baba látványa ijesztő vudus horrorfilmeket juttat eszünkbe.

Ify Lajos, egykori fonyódi plébános személyét és munkásságát máig hallgatás övezi. Mintha valamiért halála után 50 évvel se lenne szabad beszélni róla. Legalábbis így érzékelik annak a csoportnak a tagjai, amely azért szerveződött, hogy a templom- és kápolnaépítő papot ha úgy tetszik, „rehabilitálja”, visszahozza a köztudatba. Ennek jegyében holnap 15 órakor megemlékezést rendeznek Ify Lajos halálának 50. évfordulója alkalmából a Szent György-hegyen, a Lengyel-kápolnánál. Az esemény szervezői az egyik leszármazott, Ifi Géza, nyugalmazott balatonfenyvesi plébános és a nagykanizsai Osvald Gábor, aki a történelem iránt vonzódó emberként lelkes elszántsággal kutatja Ify Lajos életét és munkásságát. Ennek az elszántságnak az eredményeként Gábor és barátai megtalálták Ify Lajos sírját, melynek valódi helyéről még dezinformáció is megjelent – hogy ez tudatos volt, vagy sem, az ma már nehezen tisztázható. De erről később.

Fotó: Mihály Szilvia

– Vagyunk néhányan, akik nem értjük, miért övezi hallgatás Ify Lajos személyét – bocsátotta előre Osvald Gábor. – Főleg azért, mert nemrég például valahol azt olvastam, hogy a fonyódi nép nem lehet elég hálás azért, amit tett ez a pap Fonyódért. Keszthelyi származású volt, 1893. november 16-án született a Balaton-parti városban, tanulmányait Pécsett végezte. A teológia mellett zenei képzésben is részesült, innét talán a vonzódása a harmóniumokhoz és az orgonákhoz, előbbieket gyűjtötte és javította, építette is. 1917-ben szentelték pappá, s a pécsi egyházmegye szolgálatába állt. Több helyen is szolgált, míg Fonyódra került, ahol az önálló plébánia megalapításával bízták meg. Ezen felül azonban még több egyházközség alapítása, kápolnák építése, sőt, az iskola újjáépítése is fűződik a nevéhez. Úgy tudom, 1948-ban megpróbálták beszervezni békepapnak, amit nem vállalt el. Ezért félre akarták állítani, ő azonban ezt nem várta meg és inkább maga mondott le. Ezt követően – premontrei szerzetes lévén – a rend rendházába költözött. Miután a hatalom a szerzetesrendeket is feloszlatta, visszavonult családja Szent György hegyi birtokára, ahol az 50-es években önerőből felépítette az Ify-kápolnát. Itt vendégeket, zarándokokat fogadott, szentmiséket tartott – korábbi írásaiból az is kiderül, hogy a hegyi elvonulást mindig is tervezte, csak éppen nyugdíjas korában. Talán maga sem hitte volna, hogy ez már kevéssel az 55. életévén túl bekövetkezik…

Elvonulása miatt úgy hívták: a Szent György-hegyi remete.

Fotó: Mihály Szilvia

Osvald Gábor mesélte: a korabeli újságok szerint a kápolna előtt mindig a felvont nemzeti lobogó jelezte, fogad-e épp látogatókat. Az egyik épületben állítólag a koporsóját tartotta, amin minden évben javította halálának dátumát. Sőt, évekkel a halála előtt már megásta sírját is a kápolna feletti domboldalon.

Fotó: Mihály Szilvia

– Ennek ellenére halála után a Veszprémi Egyházmegyei Hatóság a gyászjelentésben úgy tájékoztatta a híveket, hogy Ify Lajos temetése 1967. szeptember 23-án a kisapáti temetőben lesz – folytatta Osvald Gábor. – Más írott dokumentumokban, korabeli lapokban is így tudósítottak. Hogy ez szándékos félrevezetés volt-e, azt már nem lehet kideríteni, de elképzelhetőnek tartjuk, hogy a hatalom nem akarta, hogy a Szent György-hegyi kápolna zarándokhely legyen, vagy esetleg kialakuljon ott egy közösség.

Fotó: Mihály Szilvia

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!