Rozé készítésére biztatták a zalaegerszegi kertbarátokat

A Sabján Károly kertészmérnök vezette szakértő zsűri – dr. Pálfi Dénes kertészmérnök, egyetemi docens, Sorok Pál borász, nyugalmazott megyei főkertész és Erőss Antal agrármérnök – a megyeszékhelyet ölelő szőlőhegyek, illetve a csentei szőlészbarátok 69 bormintáját minősítette.

- Nagyon jó a kertbarátok által követett irány, a természetes, kézműves borok készítésére törekednek – fogalmazott Sabján Károly. – Az „érmes” 35 fehérborból 29 prémium minőségűnek bizonyult, 14 arany és 15 ezüst oklevelet adtunk, mind a két fokozat kitűnő, élvezetes italt takar, az aranyban egy kis „plusz” illatot, zamatot, színt is találtunk. A dicséretükre legyen mondva, kiérezni belőlük a szőlő fajtáját, ízét, aromáját.

Egyre finomabbak a vörösborok

Régen a szakemberek úgy vélték, a Zalaegerszeg környékbeli hegyek klímája a fehér szőlőknek kedvez, ezért azokat szorgalmazták. Nyolc-tíz évvel ezelőtt viszont megjelentek olyan újfajta kékszőlők, amelyek nagyon jól érzik magukat Zala lankáin. Nem véletlen, hogy a 18 vörös nedűből 10-et találtak az ítészek prémium minőségűnek.

- Egyre finomabbak lesznek a vörösborok is, eltűntek belőle a durva, kemény savak, ma már összetett, élvezhető mértékben vannak jelen. A 8 bronzérmes bor szőlőjéből jövőre könnyen lehet akár arany is, ha belátja a gazda, hogy préselés előtt felesleges 8-10 napig a héjon tartani a cefrét, elég rá a 4-5 nap. Nem kell a vörösbornak bikavérszerűen átláthatatlannak lenni, a rubin szín és annak árnyalatai népszerűbbek – tanácsolta a zsűri elnöke.

Azt viszont sajnálta, hogy rozéból csupán egy üveggel került a bírálóasztalra, igaz, az prémium minőségben. A kékszőlőből fehérszőlős eljárással készült friss, üde, gyümölcsös ízű bort Besenyő-öreghegyen Dancs István szüretelte, préselte és kezelte – az öreghegyi nedűk egyébként is kiválóan szerepeltek. Sabján Károly mellett dr. Pálfi Dénes is biztatta a rozé készítésére a zalaegerszegi kertbarátokat, hozzátéve, hogy a kékszőlőt bogyózás után csak pár óráig hagyják a héjon ázni, így kevesebb szín-, és agresszív anyag oldódik bele.

Dr. Pálfi Dénes az idei terméssel kapcsolatban is derűlátó: elmondta, jól teleltek a szőlők, nem érte őket fagykár, a rügytermékenység is kiváló – 1 rügyben két fürtkezdemény található, s ez arra figyelmeztet, hogy ne terheljük túl a tőkéket, metszéskor négyzetméterenként számolva – fajtától függően – csak 4-6 rügyet hagyjunk meg. Amúgy a szőlőnemesítő egyetemi docensnek 3800 tőke szőlőjét 160 fajta alkotja.

Illatos szőlők

- Kedvenceim az illatos szőlők és borok, a Cserszegi fűszeres és az Irsai Olivér mellett a moráviai szőlőfajta, a Pálava. A kékszőlők között nagyon izgalmas zamatú és illatú Bakonyi Károly hibridje, a Messiás, de megemlíteném a Japán Izabellát, az Edent, a Turult. E csemegeszőlőim egyébként kóstolással elfogynak – árulta el dr. Pálfi Dénes.

Sorok Pál már megmetszette a zalabéri hegyen lévő, zömmel olaszrizlingből és zweigeltből álló szőlősét, ő is elégedett a vesszők minőségével. A szőlész-borász szakember a növényvédelem fontosságára hívta fel a figyelmet. Erőss Antal leginkább az Újavas-hegyen termő 100 gyümölcsfájára büszke, azok közül is a jó öreg Batulra. Édesapjának, aki fia szerint egy „agrárzseni” volt, 800 négyszögöles kertje volt Batulból, cigánymeggyből és más őshonos gyümölcsfából.

A legtöbb aranyat, szám szerint négyet az idén is Norsics Ferenc kapta a jánkahegyi Ördöngös-völgyben termett szőlőből készített cabernet sauvignon, Otelló, cuvée és vegyes vörösborára. Az ő titka, hogy laboratóriumban megvizsgáltatja a mustot, s így ismerve annak pontos sav, alkohol, szabad kén tartalmát és egyéb belbecsét, megfelelően tudja kezelni. Jutott babér bőven a nyugdíjasklub tagjainak, de a csentei borászoknak is, akik immár évtizedek óta eljárnak a kertbarátok rendezvényeire.

A borbírálat befejeztével a terített asztal mellé ültetett kertbarátokat és vendégeiket Mrakovics Miklósné, az egyesület elnöke köszöntötte, majd kedves műsor után vacsorával és bállal zárult a rendezvény.