Metszésről, oltásról, kerti teendőkről hallhattak előadást Iklódbördőcén

Kertépítésről és a kiskertekben aktuális kertápolási feladatokról tartott metszési bemutatóval egybekötött előadást nemrég Peti István kertészmérnök.

Korosa Titanilla

Az előadó felhívta a figyelmet a talaj tápanyag utánpótlására, erre a célra a szerves trágya a legjobb megoldás, hiszen mindenkinek az a célja, hogy szép kerttel büszkélkedhessen (nagy képünk). A kártevők elleni permetszerek használata helyett, illetve mennyiségük csökkentése érdekében azt javasolta a szakember, hogy próbáljanak ki különféle növénytársításokat, valamint bízzanak a természetes, régi, népi hagyományokon, tapasztalatokon alapuló növényvédelemben.

Hasznos információkat hozott a kertművelőknek a szakember, szó volt a metszésről, oltásról, a talaj tápanyag utánpótlásáról, permetezésről és a természetes, régi, népi hagyományokon, tapasztalatokon alapuló növényvédelemről is.

Az év aktuális időszakának megfelelően a gyümölcsfák, szőlő, cserjék metszéséről szóló tájékoztató töltötte ki a rendelkezésre álló idő nagyobb részét, a jelenlévőket is leginkább ez érdekelte. Az előadó hosszasan beszélt a szakszerűen végrehajtott metszésről. Felhívta a figyelmet, hogy milyen rügyekre kell odafigyelni, milyen hajtások találhatók egy fán, melyik metszéssel mit lehet elérni.

– Az oltásnál ugyanez a helyzet – mondta Peti István. – Fontos ismerni a vessző felépítését, mit mivel lehet összepárosítani, illetve, hogy egyáltalán miként végezzük el szakszerűen az oltást.

Egyelőre még így március közepén is télies az időjárás, a kiskertek sok helyen még hó alatt pihennek, de Peti István kertészmérnök hasznos tanácsaira érdemes odafigyelniük a kertművelőknek és felhasználni az információkat, mikor megkezdik a munkákat a kertekben.

A kiskertekben aktuális munkákról is szó volt

– Február végén már lehet foglalkozni a melegágyakkal, ezekben hamarabb el lehet kezdeni a palántázást és a növények is gyorsabban kezdenek fejlődni az alátrágyázott melegágyban – tájékoztatott Peti István. – Idén a február végi fagy egyrészt jó, másrészt rossz hatással is van a kertekre. A sajátomban azt tapasztaltam nemrég, hogy az almafán sok rügy elfagyott, viszont a mínusz 17 fokban a hó barátunk volt, a betakart területeken minimális lesz a kár. A január nagyon meleg volt, ez előre hozta a rügyfakadást, a mélynyugalmi állapotból hamar kiléptek a növények és belekerültek a kényszernyugalmiba, így a meleg hatására egyes fákon elkezdődött a rügyfakadás, így némely fajtáknál már tehetett kárt a fagy. Okozhatott gondot például a mandulánál. Januárban a Balaton-parton láttam megpattant rügyű mandulát, az valószínűleg később elfagyott. A hideg miatt ugyanakkor a kártevők, levéltetvek is várhatóan kisebb számban jelennek meg.

Szó volt az előadáson emellett a növénytársításokról, vagyis arról, hogy milyen növényeket érdemes egymás közelébe ültetni, hogy ne kapják el egymás betegségeit, illetve egymás kártevőit adott esetben el is űzzék. Ezzel a módszerrel kevesebb permetszerre van szükség a kertekben.

Az előadó felhívta a figyelmet a talaj tápanyag utánpótlására, erre a célra a szerves trágya a legjobb megoldás, hiszen mindenkinek az a célja, hogy szép kerttel büszkélkedhessen (nagy képünk). A kártevők elleni permetszerek használata helyett, illetve mennyiségük csökkentése érdekében azt javasolta a szakember, hogy próbáljanak ki különféle növénytársításokat, valamint bízzanak a természetes, régi, népi hagyományokon, tapasztalatokon alapuló növényvédelemben.

Peti István a továbbiakban beszélt a víz jelentőségéről is

– Hazánkban is hektikus az időjárás, hol rendelkezésünkre áll elegendő esővíz, hol pedig nem – mondta. – Korábban a víz nagyon olcsó volt, bevezették a vezetékes vizet a háztartásokba, így a kutak „kegyvesztetté” váltak, sok helyen be is temették ezeket. Ma viszont újra jelentőségük van. Hosszú távon az a cél, hogy az emberek ismét összegyűjtsék az esővizet a lehető legnagyobb mennyiségben és nyáron is a téli csapadékkal öntözzenek. Az esővíz tökéletesen alkalmas öntözésre, érdemes összegyűjteni, hiszen olcsó megoldás. Emellett a kutakat kitisztításuk után, megfelelően karbantartva újra használhatják erre a célra.

A talaj tápanyag utánpótlásáról elmondta: a szerves trágyánál nincs jobb, tápanyagtartalma magas és a talajszerkezetet is jótékonyan befolyásolja, viszont egyre kevesebben tartanak haszonállatot, így nehéz hozzájutni. Ha nem hozzáférhető a szerves trágya, akkor marad a mű.