Romanapot szerveztek Nagykanizsán

A programot az Emberi Erőforrások Minisztériuma is támogatta, azzal a céllal, hogy elhalványítsa a kultúrák közötti különbségeket és tovább erősítse az összefogást.

- Az ételeink az autentikus roma gasztronómiát mutatják be, hiszen az ízekben visszanyúlnak a gyökereinkhez, ami népünk számára oly’ fontos – fogalmazott Lendvai Ferenc, a Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke.

- Az elődeink másfajta ízvilághoz voltak szokva, az ételek általában fűszeresebbek és némileg zsírosabbak, mint a magyaroké.

A kanizsai dödöllefesztiválon évek óta a közönség, valamint a zsűri egyik kedvence a lecsós káposzta. Ezenkívül népszerű a marhahúsos csülökpörkölt úgynevezett cigánynokedlivel. Az utóbbi éppen olyan, mint más kultúrában, csak nem szaggatóval készül, hanem a deszka széléről kanállal szaggatják. S természetesen nem hiányozhatott az asztalról az állandó kedvenc, a cigánykenyér sem, ami vízből, lisztből és esetleg sütőporból készült.

- Azt is fontosnak éreztük, hogy ez alkalommal a kultúránkat, az értékeinket is bemutassuk – fűzte hozzá Lendvai Ferenc. – Ezért hagyományőrző zenés műsort és fafaragó-bemutatót tartottunk, a résztvevők előadást hallhattak a közbiztonság, a bűnmegelezés fontosságáról. A kanizsai Fehér Kígyó együttes a népzenei világot tárta a közönség elé, míg Váradi Istvánné önkormányzati képviselő az életének fontosabb állomásait villantotta fel.

Kardos Ferenc néprajzkutató, romológus részletes előadásában a január 27-i holokauszt nemzetközi emléknapja előtt is tisztelgett. Mint elmondta: 1945-ben ezen a napon szabadult fel Auschwitz-Birkenau, ami a legnagyobb és leghírhedtebb náci haláltábor volt.