Boldogsághormont, könnyedén mozgással!

Ez alkalommal a mozgás hatásaival kapcsolatos tudományos kutatások eredményeit ismertejük. Ezek csokorba szedésében dr. Császár Gabriella, a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Zalaegerszegi Képzési Központjának igazgatója volt segítségünkre.

Az ízületek karbantartásán túl a rendszeres mozgás számos jótékony hatása igazolódott. A rendszeres testedzés kedvezően hat a vérzsír értékekre, ezáltal lassítja az érelmeszesedés folyamatát. Az edzés olyan, akár az inzulin, csökkenti a vércukorszintet. Nyugalomban is a cukornak a 4/5-ét az izmok használják fel, ám a fizikai terheléskor jóval nagyobb arányban vesznek fel a vérből a cukrot, így a szintje csökken, valamint az edzés fokozza az inzulin iránti érzékenységet. Az a csökkenés 40-60 perces mérsékelt intenzitású testmozgást követően akár 20 óra múlva is észlelhető. Ezért kettes típusú cukorbetegség megelőzésének egyik lépése a megfelelő mennyiségű fizikai aktivitás. A testmozgás hatással van a bélrendszere, gyorsítja a táplálék útját a belekben, így a káros anyag is hamarabb áthalad. Ennek következtében a fizikailag aktívak körében ritkábbak a bélrendszer daganatos megbetegedései és még az emlődaganatok is ritkábban fordulnak elő.

A tudományos kutatások alapján a vastag- és végbélrák mellett a prosztata- és az emlőrák kockázata is nő a túlzott energiabevitellel, az elhízással. Mivel a fizikai aktivitás energia leadásával jár, kisebb az előbb említett megbetegedések veszélye. A megfelelő táplálkozás mellett a testsúlycsökkentés egyik alappillére a rendszeres testedzés. E közben az energiát a szervezet a zsírraktárakból is képes kinyerni, abban az esetben, ha a vérből már elhasználta a cukrot. Ezért nem ajánlott az edzést megelőző egy-két órában szénhidrátot fogyasztani, ha a zsírégetés, a fogyás a cél. Az edzés alatt kiürült energiaraktárakat a szervezet szintén a zsírraktárból fogja feltölteni, ha az edzést követően megálljuk, hogy nem eszünk. A szervezet zsírfelhasználása az edzettségi szinttel együtt javul. Számos kutatás szerint ahhoz, hogy a stabil testsúlyt fenntartsuk heti 150-300 perc mérsékelt intenzitású (6,4 km/ó) gyaloglás szükséges vagy ennek megfelelő intenzitású fizikai aktivitás. A komolyabb fogyáshoz, a testtömeg legalább 5 százaléka a fizikai aktivitás további növelése mellett a kalóriabevitel csökkentése is szükséges.

Fizikai aktivitással a csontritkulás is hatékonyan lassítható, megelőzhető például a csípő törése. A megfelelő edzésfajtákkal javítható a koordináció, az egyensúly, növelhető az izomerő, az ízületek mobilitása, az izmok nyújthatósága. A rendszeres testmozgás fokozza a vérképzést, így az immunrendszer védekező képessége is javul. A kutatások szerint a rendszeres, közepes intenzitású edzést végzőknél kevesebbszer fordul elő a felső légúti és még a daganatos megbetegedés is. A fizikai aktivitás javítja a szervezet keringését, így az agy vérellátását is, ami elősegíti az idegsejtek növekedését. Kutatások támasztják alá, hogy az Alzheimer-kór kockázata a fizikailag aktív felnőttek körében kisebb. A fizikai aktivitás szorongást csökkentő, stresszoldó hatású, javítja az önértékelést, a hangulatot, csökkenti a depresszió kialakulásának az esélyét is. Mindezek hátterében a testmozgáskor felszabaduló hangulatjavító szerotonin, valamint az általános jó érzést okozó, boldogság hormonként is emlegetett endorfin áll.