„Jószerencse semmi más”

„Sors bona, nihil aliud!” Magyarul: Jószerencse semmi más! E mondat a Zrínyi-újvár (Új-Zrínyivár) kapuja fölé volt felírva a család címere mellé.

A Zrínyiek jelmondatának üzenete elkelne Beleznának ma is, ahol turisztikai sorozatunk folytatódik. Bődör István polgármester szerint az utóbbi évek klimatikus, s egyéb változásai nem kedveznek a történelmében oly’ gazdag környéknek. Az utóbbi években alig hull csapadék, a gyümölcsösöket, meg a fenyőt is nagyban károsította az elmúlt két évben a kora tavaszi fagy. A több mint háromezer hektáros határ földje inkább homokos, s eléggé sovány, de ennek ellenére a beleznaiak közül is egyre többen foglalkoznak fenyőzéssel. A bekerített szántóföldek mentéről beszoktak a kertekbe a vadak, s jelentős károkat okoznak…

-Ahhoz, hogy mindent megnézhessen Beleznán és határában kellene két nap – mondja a fentiek ellenére Bődör István. Belezna a Visszafolyó-patak és a Principális csatorna torkolatában fekszik a Mura zárta horvát határ mentén. Belezna és a szomszédos Őrtilos, valamint Murakeresztúr határának találkozásánál épült fel egykor Zrínyi-újvár, ami igen felbosszantotta az oszmán birodalmat. Nem is nyugodtak addig, amíg el nem pusztították …

A polgármesterrel, s Lakos Tamással, az önkormányzat kisbuszának vezetőjével megérkezünk a beleznai vasútállomáshoz, ahonnan az egykori várhoz vezető ösvény nyílik.

-Az állomás csupán megállóhelyet jelent, a beleznaiak ma már nem is használják, hiszen legalább öt kilométere van a falutól. Vonatok gyakran járnak erre, hiszen ez a Mura mellett vivő Székesfehérvár–Gyékényes vasúti fővonal. Érkeznek rajta turisták is a várhoz, illetve a környékbeli falvakból azok a gazdák, akiknek a beleznai szőlőhegyen van birtokuk – mondja Bődör István, s szavait igazolandó elrobog egy szerelvén Gyékényes felé.

A Visszafolyó patakon új fahíd vezet át, s a már jobbára lombjukat vesztett öreg fák alatt falépcső kanyarog fel a domboldalon a vár helyéhez. Ez a terület a Duna-Dráva Nemzeti Park része, itt fát nem vághat ki senki, az öreg törzsek, miután kidőltek az enyészeté lesznek, mutatja gépkocsivezetőnk a közelben fekvő matuzsálemeket.

A vár helyét egy kő emlékmű is szimbolizálja, amit Zrínyi Miklós születésének 383-ik évfordulójára állított Belezna, Őrtilos, s Murakeresztúr önkormányzata, valamint a hadtörténeti intézet és múzeum, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, továbbá a szigetvári Zrínyi Miklós vegyes tüzérdandár. A közelben, fóliával letakarva találjuk a nyári ásatások nyomait. A vár kútját tárták fel, amelybe a monda szerint a vár elestekor a védők holttesteit dobálták, de ezt a kutatás nem igazolta...

A történelmi atmoszférájú helyen felidézzük, micsoda küzdelmek voltak erre. A várat 1661 nyarán kezdték építeni és karácsonyra már védelemre is alkalmassá tették. Naponta 500-1000 ember dolgozott az építkezésen, s feljegyezték, hogy Zrínyi Miklós is talicskázta a földet, hordta a követ. A törökök az új erősséget provokációnak tekintették, s mindenképpen le akarták rombolni, többször ostromolták.

A vár birtokában Zrínyi az osztrák császári és a magyar csapatok segítségével Kanizsa visszafoglalása mellett döntött. Kanizsa ostroma több hónapig tartott, de nem sikerült elfoglalni a várat. Mivel közben megérkezett a török hatalmas felmentő serege, Zrínyi visszahúzódott a Muraközbe. A becslések szerint a segédnépekkel és a felszerelésekhez tartozó személyzettel 200 ezer embert is számlálhatott a török regiment.

Szinte elképzelni is nehéz, mennyi ember mozgott a környéken, főleg, ha ideszámítjuk, hogy a Montecuccoli vezette császári csapatok, is a közelben állomásoztak, de nem indultak az ostromlott vár felmentésére, mivel arra kaptak parancsot, hogy csak akkor bocsátkozhatnak harcokba, ha a török előrenyomulás már Bécset fenyegetné. A törökök végül a vár tornyainak aláaknázása és lerombolása, valamint a palánkfal felgyújtása után elfoglalták Zrínyi-újvárt.

A falu egykori iskolájában, ami ma Integrált Közösségi Szolgáltató Tér, egy kis kiállítás mutatja be a vár történetét. A várról készült makett egy korszerű erődítmény képét mutatja, Zrínyi mielőtt ennek megépítésbe fogott, alaposan tanulmányozta a kor modern várépítészetét, s az ebben elismert szakember, Wassenhoven hadmérnök rajza alapján kezdték el a munkálatokat.

A falu a kiegyezés után lendületesen fejlődött, ennek az időszaknak a megyében páratlan műemléke a Szűz Mária római katolikus templom, melyet 1899-ben épített a falu összefogásával az alapító kegyúr, Zichy Ödön gróf.  A templom neogótikus stílusban készült, tervezésénél a budavári Mátyás templom stílusát alkalmazták.

- Nem volt probléma mentes az építkezés, mert a gróf a falu közepére akarta a templomot, amibe az előjáróság nem ment bele. Azért áll ez a gyönyörű építmény a falu szélén, a gróf saját birtokán . Nyáron gyakran kérik kerékpáros turisták, hogy mutassuk meg nekik a templomunkat – mondja Virovecz György sekrestyés.

-A kerékpáros turizmus fejlesztésében bízunk. Tudomásunk szerint tervbe van véve a Mura gátján Murakeresztúrról, Beleznát érintve egy kerékpárút, ami Gyékényesig vezetne, de erről friss információnk nincs. Mi ilyen célra nem tudunk pályázni, mert ehhez nincs meg a saját erőnk. Amikor városi gyerekként 1975-ben idekerültem, Beleznának még 1016 lakosa volt, nyolcosztályos iskolával, s óvodával rendelkezett.

Ma hétszázharminc lakosa van a falunak, s 2014-ben egy sor adósággal vettem át a község vezetését. Hiába mutat Belezna tetszetős arcot, nagy házakkal az utcáin, ha szinte minden második ház üres, vagy nagyon idősek lakják. Az idén eddig tizenhét temetésünk volt. A Start munkaprogramban foglalkoztatunk közmunkásokat, akikkel nem csak a falu parkjait, tereit tesszük rendbe, hanem földieper termelésébe is fogtunk, két, félhektáros eper ültetvényünk van, ami jövőre fordul termőre először igazán. A hasznot visszaforgatjuk a közmunka programra – mondja Bődör István.

A vár emlékhelyétől visszafele jövet felmegyünk a nagydombi hegyre. Ez Belezna területe, de a szomszéd településekről is sokaknak van szőlője a hegyen. Egymást érik a gondozott birtokok, de sok telken a szőlőt felváltotta a fenyő. Az is igaz, hogy jó néhány telket elhagytak, vannak összedőlés szélén álló pincék is. Mindemellett üde színfolt a hegyen a Szent Orbán kápolna, amit a hegyi gazdák, függetlenül attól, hogy melyik faluban laknak, saját összefogással emeltek, s délben az húzza meg a harangot, aki éppen kint dolgozik.

A hegyről az utunk fiatal erdőn át vezet a völgybe, ahol a falu horgásztava várja a helyi horgászegyesület pecásait. Kristálytiszta víz, öreg fák, gondozott partszakaszok, és csodálatos visszatükröződés fogad, mintha fejre állt volna minden, ami a parton magasodik…

-A hatvanas években építette a tsz a tavat, ebből öntözte a gyümölcsösét. A privatizációkor az önkormányzat tulajdonába került a tó, amit gondozásra a helyi horgászegyesület kapott meg, ennek jelenleg hatvan tagja van. Gyönyörű ez a környezet, érdemes felkeresni.

A régi iskolában megpróbálunk néhány helyiséget szállásnak kialakítani, már készültek is el fürdőszobák. Önerőből mindez lassan megy.

Belezna zsákfalu, ezért volna fontos legalább a kerékpárút összeköttetés Murakeresztúr felé. Amúgy, mint mondtam, két nap sem nagyon elég a falu és határa látnivalóinak megismerésére – köszön el Bődör István.