Jó volt magyarnak lenni Czestochowában

A közös kapocs: Czestochowa az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok, „fehér barátok” (csuhájuk színe miatt kapták ezt a nevet) mai központja – s a rendnek Pogányszentpéteren bizonyosan volt kolostora a középkorban, de valószínűleg Iharoson is, bár erre még nincs egyértelmű bizonyíték. Az azonban biztos, hogy a johanniták által épített templomot később a pálosok működtették.

A települések vezetése nagy hangsúlyt fektet a múlt ápolására, ezért is volt fontos mindkét polgármester számára a Fekete Madonna zarándoklat. Hogy mi is ez? A czestochowai kolostort 1382-ben alapították magyar pálosok. Ekkor Nagy Lajos magyar király röviddel a halála előtt tizenhat márianosztrai pálos szerzetest küldött Czestochowába. Miután 1786-ban II. József a pálos rendet is feloszlatta a Habsburg Birodalom területén, csak Krakkóban és Czestochowában maradhatott meg egy-egy kolostoruk. A pálosok 1934-ben innét szervezték meg visszatelepülésüket a Gellért-hegyi sziklatemplomba és kolostorba. A Fekete Madonnáról elnevezett vonatos zarándoklatot a czestochowai Mária-kegyhelyre 2011-ben Székely János mostani szombathelyi megyéspüspök kezdeményezésére szervezték meg először.

Zarándokvonat

– A vonatos zarándoklat nem csak lelki szempontból volt jelentős, hanem azért is mert összehozta egy helyre az anyaország és a határon túli magyarlakta területeken élő honfitársakat – jelentette ki Horváth Győző, Iharos polgármestere. – Az utat egy kifejezetten zarándokutakra specializálódott utazási iroda szervezte, s részt vett rajta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Soltész Miklós államtitkár (ők a zarándoklat egy részében voltak velünk), Székely János megyéspüspök, valamint Tamás József, a gyulafehérvári egyházmegye segédpüspöke. Hosszú az út Czestochowába, a Keleti-pályaudvaron szálltunk fel a vonatra és csaknem 11 órát utaztunk. Engem a pálosok invitáltak Czestochowába, mert jövőre Iharoson kerül sor a pálos települések találkozójára. Azt gondolták a rend illetékesei, ennek fényében talán nem lenne érdemtelen, ha eljutnék a pálos központba. A szomszéd településen, Pogányszentpéteren újra pálos régészeti feltárás indult az egykori kolostor kapcsán, Kardos Györgyi polgármester kollégámat pedig ezért hívták meg.

Horváth Győző úgy véli: társas zarándoklaton életében legalább egyszer mindenkinek részt kellene venni, mert az érzés, amit a közösség ereje ad, leírhatatlan.

– Észre sem veszed, de már az út elején átalakul a személyiséged – magyarázta Horváth Győző. – Persze, csodát nem kell várni, mert a csoda benned történik meg. A vonaton végig egyházi énekeket, búcsújáró énekeket énekeltünk, gyakoroltunk a czestochowai körmenetre, a végére már lengyelül is tudtuk a dalokat… – A czestochowai bazilikában az első este is hihetetlen élményt nyújtott – folytatta Horváth Győző. – Maczkó Mária Emerton- és Magyar Örökség-díjas énekművész is velünk tartott, s miközben a hívek gyülekeztek, ő elkezdett énekelni. Lassan mindenki csatlakozott hozzá, s a végén, amikor a zarándokokkal és a segítőkkel együtt 1000 fősre duzzadt embertömeg egyszerre énekelt, hátborzongató összhangzat alakult ki. A templomi miséken, ha megfigyeljük, inkább a nők énekelnek – itt azonban a férfiak is kiengedték öblös hangjukat, senkiben nem volt semmiféle gátlás. Ez olyan lelki töltést adott mindenkinek, hogy voltak, akik meg is könnyezték. A lengyelországi házfőnök atya magyar nyelven mondta el köszöntőjét, ami újra megerősített minket abban: a lengyel-magyar barátság nem csak legenda. A második napon került sor a körmenetre, amiben részt venni, jelen lenni szintén felemelő érzés volt. Itt azt hiszem, mindenki újra „energetizálódott”, megfeledkezett a mindennapi gondokról.

Jártak Krakkóban és Tarnówban is

Horváth Győző jelezte: a zarándokút alatt ellátogattak Krakkóba, illetve Tarnów-ba, ahol Bem József, az 1848/49-es szabadságharc legendás tábornoka született. Itt a Bem-szobornál együtt koszorúztak magyarok és lengyelek és sor került egy pad leleplezésére, megáldására is.

– Mindenhol a lengyelek szimpátiájával találkoztunk, az ablakokból azt kiáltozták felénk integetve, hogy „Vengri, vengri”, azaz Magyarok, magyarok! Nagyszerű volt kint magyarnak lenni – jelentette ki végül Iharos polgármestere.

Hasonló véleményt fogalmazott meg pogányszentpéteri kollégája, Kardos Györgyi is.

– Azt gondolom, településünk életében a vallási turizmus fontos kitörési pont lehet – szögezte le a polgármester. – Több éve azon dolgozunk, hogy valami pluszt hozzunk a faluba, amivel egyrészt megtarthatjuk a lakosságot, vonzóvá tehetjük az új betelepülőknek a települést, s ha lehetséges, további pénzügyi forrásokat tudunk mozgósítani, bevonni. S nem utolsósorban, szeretnénk felkelteni is az érdeklődést Pogányszentpéter iránt, aminek az egyik eszköze a pálos kolostorrom, amit a következő hónapokban tovább kutatnak a Nemzeti Múzeum szakemberei. Próbáljuk minél szorosabbra fűzni a kapcsolatot a pálos renddel, ezt a célt is szolgálhatja egy-egy, a mostanihoz hasonló zarándoklat. S az sem utolsó dolog, hogy az ilyen alkalmakon kapcsolatba kerülhetünk a vallási turizmus lehetséges ügyfeleivel is.

A polgármester elmondta, véleménye szerint a vallási turizmus „kezdő csomagjának” nagyszerűen megfelel a tavaly átadott pálos emlékhelyük, a hozzá kapcsolódó, másfél kilométeres pálos zarándokút, melyhez reményeik szerint csatlakozhat a pálos régészeti lelőhely is.

Zarándokok tömegeit vonzza mindenfelől

A czestochowai Fekete Madonna címet viselő ikon Európa egyik legismertebb Szűz Mária-ábrázolása. Érdekesség, hogy az ikon Máriát és Jézust az európai vonásokkal, de sötét bőrszínnel ábrázolja, hogy miért, arra máig nincs magyarázat. A legenda szerint Szent Lukács evangélista festette meg a képet egy cédrustáblára, amely a Szent Család otthonából származott. Az egyik legrégebbi Jasna Góra-i irat szerint a kép Jeruzsálemből Konstantinápolyon és Belzen keresztül került a kolostorba 1382 augusztusában. Ugyanebben az évben kapták birtokul Jasna Górát a magyar pálosok. Az ikonnak csodatévő erőt tulajdonítanak.