A generációváltás minden harmadik vállalkozást érinti Magyarországon

Minden harmadik társas vállalkozást és közel minden negyedik munkavállalót érint ma Magyarországon a generációváltás kérdése – derül ki a Makronóm Intézet legfrissebb kutatásából. A várható tömeges cégátadások sikere a nemzetgazdaság egésze szempontjából kiemelt jelentőségű: évente 0,3 százalékos GDP növekményt jelentene a vállalati generációváltások sikeres megvalósulása.

Illusztráció

Forrás: Shutterstock

A ma működő magyarországi vállalkozások egy jelentős része a rendszerváltoztatással egyidőben, az 1990-es évek elején alakult. Az akkor harmincas-negyvenes éveiket taposó tulajdonosok, akiknek személyéhez erősen kötődnek cégeik, ezekben az években érik el a nyugdíjas kort, így a generációváltás igénye egyszerre jelentkezik a kkv-szektor jelentős részénél. Ez a jelenség ugyanakkor nemcsak Magyarországon figyelhető meg, hanem az egész régióban. A generációváltással érintett cégek jelentős részét ugyan a ’90-es években alapították, de a 2000-es éveket követően is szép számban alakultak olyan vállalkozások, amelyek a jelenben szintén ezzel a kihívással néznek szembe.

A generációváltás közel minden negyedik munkavállalót érinti: a generációváltás szükségletével küzdő társas vállalkozások az összes foglalkoztatott 23,6 százalékát adták 2021-ben, vagyis ezek a társaságok meghatározó foglalkoztatóknak számítanak. A kutatás eredménye összhangban áll a Makronóm Intézet 2021-ben publikált Évtized nyertesei nevet viselő kutatásának eredményeivel, amelyben az elemzők rámutattak: a legígéretesebb vállalkozások körében is meghatározó, 40 százalékos arányban voltak a generációváltást, mint a következő éveket meghatározó kihívást említő cégek.

A generációváltásnak leginkább kitett ágazatok közé a kereskedelem, a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység és a feldolgozóipar sorolható.

Az árbevételt tekintve 2021-ben a potenciálisan generációváltással érintett vállalkozások mintegy 20 százaléka adta az összes ilyen vállalkozás árbevételének 91 százalékát. A generációváltó cégek döntő többsége tehát mikrovállalkozás.

A Makronóm Intézet elemzése arra is rávilágít, hogy

a generációváltással érintett társas vállalkozások növekedési üteme elmarad a nemzetgazdasági átlagtól.

A kumulált árbevétel növekedése 2017 és 2021 között a generációváltással érintett cégek esetében 38 százalék volt, míg a nemzetgazdasági átlag (generációváltással érintettek nélkül) 51 százalék, ami azt is jelenti, hogy a generációváltással érintett vállalkozások jelentős része 2017 és 2021 között nem tudott érdemben növekedni a versenytársaikhoz képest.

Ennek megfelelően jelentős potenciál és tartalék azonosítható a generációváltó cégeknél, ami azt jelenti, hogy a sikeres generációváltás dinamizálhatja a gazdasági növekedést.

A meg nem történt generációváltás 10 éves időtávon mintegy 1 617 milliárd forintnyi kumulált GDP elmaradást jelenthet, ami évente átlagosan a GDP 0,3 százaléka – ekkora addicionális GDP növekményt jelentene a sikeres vállalati generációváltások megvalósulása.