Nyugdíj: nem tudni, az átlépők mikor vehetik fel reálhozamukat

A Stabilitás Pénztárszövetség adatai szerint 2009. december 31. és 2010. december 31. között a Klasszikus portfóliók 5,95, a Kiegyensúlyozott portfóliók 8,62, a Növekedési portfóliók pedig 10,96 százalékos vagyonnal súlyozott átlaghozamot értek el.

A pénztárszövetség egyértelmű sikernek könyveli el, hogy a rendszer megszüntetését célzó diszkriminatív jogszabályok, a szándékos adminisztratív akadályoztatás és a pénztárakkal szembeni negatív kormányzati kampány ellenére közel százezren szavaztak bizalmat a magánnyugdíjpénztári rendszernek, csaknem negyvenezren pedig jogfenntartó nyilatkozattal jelezték: kényszerből lépnek át.

- A jövőben is igyekszünk ezt a bizalmat a tavalyihoz hasonló kiemelkedő hozamokkal és hosszú távon stabil működéssel meghálálni - fogalmazott Bába Julianna, a szövetség elnöke.

A magánnyugdíjpénztári alapok vagyona tavaly az előző évi 2379,4 milliárdról több mint 25 százalékkal, 3036,1 milliárd forintra hízott, derül ki a szövetség friss adataiból. A portfóliók hozamai meghaladták a hazai állampapír- és részvénypiac teljesítményét és az infláció mértékét is. A tavaly december 31-én aktuális - a KSH által közzétett - 4,7 százalékos inflációval összevetve pénztári portfóliótól függően 1,25 és 6,26 százalék közötti pozitív reálhozammal számolhatunk az elmúlt esztendőben, az összesen 51 magánnyugdíjpénztári portfólió teljesítménye között ugyanis nagy a szórás, ami a befektetési politikák különbözőségére és a portfóliókezelők eltérő stratégiáira vezethető vissza.

A becslések szerint a tagok mintegy 70 százaléka számíthat kisebb-nagyobb reálhozamra. Ennek pontos mértékét az egyéni számla határozza meg. Negatív reálhozamra főként azoknak kell felkészülnie, akik a válságot megelőző időszakban (2006 és 2008 között) váltak pénztártaggá, náluk ugyanis a kasszák még nem tudták maradéktalanul ledolgozni a pénzügyi válság miatt elszenvedett veszteséget. Lesznek azonban olyanok is, akik több százezer forintot vehetnek majd fel. S mivel a felhalmozódott tagdíj-kiegészítéseket is ki lehet venni, ez ugyancsak megdobhatja az összeget. Így, bár a kormány előzetes becslései 100 milliárdról szóltak, elemzők szerint akár a 200-400 milliárdot is elérheti a kifizetendő reálhozam. (Ez megközelítőleg annyi lehet, mint a maradók teljes vagyona.)

Arról, hogy reálhozamukat milyen módon kívánják felvenni, az állami rendszerbe át- vagy visszalépő tagoknak célszerű február 28-ig írásban tájékoztatni magánnyugdíjpénztárukat. Annak, aki ezt elmulasztja, (egykori) pénztára márciusban levelet küld, a tag ennek kézhezvételétől számított 30 napon belül tehet nyilatkozatot, tájékoztatott a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete. Amennyiben a volt magánnyugdíjpénztári tag az összeget fel akarja venni, meg kell jelölnie azt a bankszámlaszámot vagy címet, amelyre azt át- vagy kiutalhatják. Ha pedig a pénzt önkéntes pénztárához vinné, a kassza nevét, adószámát és a tag adóazonosító jelét kell a dokumentumon feltüntetnie. Aki elmulasztja a fenti 30 napos határidőt, annak a pénztár a felvehető részt lakcímére utalja. Amennyiben az összeget nem veszik fel, az a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz kerül, s jóváírják a volt tag tb-rendszerben létrejövő egyéni számláján.

Azt egyelőre még nem lehet tudni, az egykori tagok mikor juthatnak hozzá pénzükhöz, az elszámolás ugyanis nincs pontos dátumhoz kötve, a kasszák a tervek szerint év végéig állapítják meg a reálhozamokat. Így lesznek, akik már áprilisban megkapják pénzüket, míg mások csak decemberben juthatnak hozzá. Akik tagságuk idején pénztárat váltottak, várhatóan később vehetik át pénzüket, mert esetükben bonyolultabb a hozam kiszámítása.

A hírek szerint egyébként az Alkotmánybíróság néhány héten belül napirendre tűzi a magánnyugdíjpénztárak ügyét, az elmúlt hónapokban 190 beadvány érkezett a testülethez a kasszákat érintő jogszabályváltozások miatt. Bába Julianna ezzel kapcsolatban megjegyezte: a pénztárszövetség továbbra is úgy gondolja, az elfogadott törvények sértik az Alkotmánynak a jogbiztonságra, a hátrányos megkülönböztetés tilalmára, a szociális biztonságra, a tulajdon védelmére és az emberi méltóságra vonatkozó bekezdéseit. Az elnök tehát bízik az Alkotmánybíróságban, hiszen egyértelműen van olyan jogi alap, ami alapján a taláros testület részben vagy egészben hatályon kívül tudja helyezni a vonatkozó törvényeket.


Információk:
● A 3 millió 118 ezer tagból – az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság adatai szerint – 97 ezer 442 maradt
● Zalában a 94 ezer 709 tag 2,1 százaléka, 1987 fő tartott ki magánnyugdíjpénztára mellett
● A maradók aránya a fővárosban volt a legmagasabb (7,23 százalék) és a községekben a legalacsonyabb (2,04 százalék) ● A maradók 58,66 százaléka férfi (57 ezer 150 fő) és 41,34 százaléka nő
● Legnagyobb arányban az 1976–80 közt születettek maradtak (24,69 százalék)
● Hét pénztár létszáma nem éri el a működéshez előírt minimális 2000 főt