Kicsik és sérülékenyek - Az idei minimálbér-emelések vállalati hatásait vizsgálta egy elemzés

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete elemzést készített az idei minimálbér-emelés kapcsán várható vállalati lépésekről. A felmérésben 3276 vállalkozás vezetője válaszolt a kutatás kérdőívére.Kimutatták, a leginkább jellemző reakció a béremelésre a tervezett létszámfelvétel elhalasztása. A megkérdezett cégek 29 százaléka kényszerül erre, ugyanakkor a minimum felett keresők bérének emelését 26 százalékuk tervezi.

A felmérés során nyolc kérdést tettek fel, nyolc lépés megtételét, illetve 2017-es esedékességét vizsgálták. Megkérdezték a cégvezetőket, hogy a bérfeszültségek elkerülése érdekében a minimálbér felett keresők bérét is emelik-e, megvalósítják-e a tervezett létszámfelvételt, illetve a szükséges fejlesztéseket.

A minimálbér-emelés hatására várható-e náluk elbocsátás, módosítják-e a béremelésben érintett dolgozók munkakörét, feladatait, illetve munkaidejét, továbbá arra is kíváncsiak voltak, mi lesz az érintett dolgozók béren kívüli juttatásaival, illetve a mozgó bérekkel, prémiumokkal?

Mint a kamarai tanulmány elemzői kimutatták, az eredmények szerint a leginkább jellemző reakció a béremelésre a tervezett létszámfelvétel elhalasztása. A megkérdezett cégek 29 százaléka kényszerül erre, ugyanakkor a minimum felett keresők bérének emelését 26 százalékuk tervezi, a bérfeszültségek elkerülése érdekében. A tervezett beruházások elhalasztásával a válaszadók közel negyede, 24 százalék számol.

A cégek ötöde a mozgó bérek (jutalmak) csökkentése mellett döntött. Minden tizedik vállalkozás módosítja a béremelésben érintett dolgozók munkakörét, feladatait, részmunkaidős foglalkoztatásba helyezi át őket, illetve csökkenti egyéb juttatásaikat vagy elbocsátásokat hajt végre.

A vállalati háttérjellemzők vizsgálata azt mutatja, hogy a fenti reakciók leginkább a mikrovállalkozások, a gazdasági szolgáltatások területén tevékenykedők, a tisztán magyar tulajdonban álló, illetve a nem exportáló cégek körében gyakoribbak.

Cégméret szerint leginkább a mikrovállalkozások (10 fő alatt foglalkoztatók) érintettek a vizsgált nyolc lépés bevezetésében. Esetükben 45 százalék azok aránya, ahol a tervezett létszámfelvétel elmarad, míg a másik három létszámkategória esetében ez az arány 1 százalék és 9 százalék között mozog. A tervezett beruházások elhalasztását a mikrovállalkozások 38 százaléka említette, a másik három kategóriában ez az arány 0-7 százalék között alakult.

Az 50 és 249 fő közötti, illetve a 250 fő feletti cégek esetében nagyon csekély, 0-2 százalék közötti azoknak az aránya, amelyeknél elmarad a tervezett létszámfelvétel, elbocsátásokat hajtanak végre, elhalasztják a tervezett beruházásokat, részmunkaidős foglalkoztatásba helyezik át az érintett dolgozókat vagy csökkentik az érintett dolgozók egyéb juttatásait, illetve mozgó bérét.

A minimum felett keresők bérének emelését az 50-249 fő között foglalkoztató vállalkozások 93 százaléka, a 250 fő feletti vállalkozások 98 százaléka vezette be vagy tervezi ezt végrehajtani. Továbbá a béremelésben érintett dolgozók munkakörének, feladatainak módosítását sem a mikrovállalkozások tervezik legnagyobb mértékben, hanem az 50-249 fő között foglalkoztató cégek, utóbbiak 46 százaléka.

A gazdasági ágazatok szerinti bontás azt mutatja, hogy a béremelés hatására leginkább a gazdasági szolgáltatásokkal foglalkozó cégeknél marad el a tervezett létszámfelvétel és a beruházások, ezeknél módosítják leginkább az érintett dolgozók munkakörét, feladatait, helyezik át részmunkaidős foglalkoztatásba az érintetteket vagy csökkentik egyéb juttatásaikat, mozgó bérüket.

A minimum felett keresők bérének emelését legnagyobb arányban a kereskedelmi vállalkozások lépték meg vagy tervezik megtenni (33 százalék), tőlük kis mértékben maradnak el a gazdasági szolgáltatások (27 százalék) és az ipar (25 százalék) terén tevékenykedő vállalkozások, míg az építőipari cégek esetében csupán 8 százalék ez az arány. Az elbocsátások végrehajtását nem a gazdasági szolgáltatásokkal foglalkozó cégek lépték meg vagy tervezik meglépni idén a legnagyobb arányban, hanem az építőiparban működők, amelyek 14 százaléka számol ezzel.

Az exporttevékenység szerinti bontás szintén viszonylag egyöntetű képet mutat: a legnagyobb arányban a nem exportáló cégeknek kell, illetve kellett lépéseket tenni a béremelés következményeképpen. Ez alól egy terület jelent kivételt: a tervezett létszámfelvétel elmaradását legnagyobb arányban a részben exportáló cégek említették (42 százalék). A döntően exportáló cégeket érintették a legkevésbé a vizsgált kormányzati lépések.