Idén csökkennek a reálkeresetek

Az Európai Bizottság (EB) januári előrejelzése idén az EU-ban a GDP közel 2 százalékos - ezen belül Németországban valamivel nagyobb, hazánkban kisebb - visszaesését valószínűsíti. A GKI prognózisa azonban pesszimistább, a társaság a magyar GDP 2,5 százalékos csökkenésével számol, igaz, ezen belül az EB véleményével megegyezően év végén már lassú javulást valószínűsít. Sokkal jelentősebb visszaesés várható viszont a balti országokban, Írországban és Nagy-Britanniában. A tavaly 6 százaléknál is gyorsabban fejlő-dő Bulgáriában, Szlovákiában és Romániában a növekedés 4-6 százalékpontos lassulása várható.

Szinte biztosra vehető - áll az előrejelzésben -, hogy Magyarországon 2009-ben jóval a maastrichti kritérium alá csökken az államháztartási hiány, a deficitcél teljesülését az IMF-megállapodás szigorú monitorozása is valószínűsíti. A kormány a vártnál mélyebb recesszió és a tervezettnél alacsonyabb infláció okozta bevételkiesést várhatóan ellentételezni fogja, sőt, emellett az államháztartáson, illetve az adórendszeren belül átcsoportosításra is vállalkozik.

Az EB által prognosztizált 2,8 százalékos magyar hiány lényegesen kisebb az EU 4,4-es átlagánál, s a tizedik legkisebb deficit az EU-27-ben. Eközben persze a külső egyensúly gyors javítása is elengedhetetlen, mivel nagyon megnehezült és megdrágult a külföldi forrásokhoz való hozzáférés, a gyakorlatban tehát maga a forráshiány az, ami kikényszeríti a külső deficit mérséklését. A javulás pedig valószínűleg a külkereskedelmi aktívum és az EU-támogatások emelkedésének lesz köszönhető. A GDP-arányos folyó fizetési mérleg szerinti sorrendben idén várhatóan az európai középmezőnyben foglalunk helyet.

A versenyszektorban a bruttó bérek 4 százalék körüli emelkedése, a költségvetésiben 1 százalékos csökkenése várható, ami összességében a reálkeresetek minimális csökkenését jelenti. Idén érezhetően csökkenni fog a háztartások fogyasztása és beruházása a növekvő hiteltörlesztési terhek, illetve az új hitelfelvételi lehetőségek beszűkülése és drágulása következtében. Az infláció - főleg a világpiaci energia- és mezőgazdasági árak esése miatt - az idei év elején gyorsan mérséklődik. Éves átlagban 2,3 százalékos, az év végén az alacsony bázis miatt kissé magasabb, 2,5 százalék körüli áremelkedés várható. Az áfa esetleges emelése, a GKI elemzői szerint, a szűk kereslet és az erős verseny miatt csak kisebb részben jelenne meg az árakban.

Azt, hogy a forint euróhoz viszonyított árfolyama a december végi 265-ről január végére 300-ra gyengült, a szakértők alapvetően a nemzetközi folyamatokkal magyarázzák, mivel a régió többi nemzeti valutája is hasonló mértékben vesztett erejéből. Az MNB januárban folytatta óvatos kamatcsökkentő lépéseit, az év során ennek folytatódására lehet számítani, valószínűsítik a szakemberek.