2009.10.26. 08:29
Dekoratív pultoslányt? - milliókkal büntethetik a diszkriminációt
Jogszerűtlen, ha egy munkáltató 35 év alatti, jóképű felszolgálót keres. Egy ilyen hirdetés feladója akár hatmilliós bírságra is számíthat. A diszkrimináció mindennapos - az álláspiacon is.
Előítéletek a munkát keresőkkel szemben
Az Egyenlő Bánásmód Hatóság példatára szinte végtelen. Előfordult, hogy miután kiderült: a hirdetésre jelentkező jogász vak, a foglalkoztató erre hivatkozva lemondta az állásinterjút, amiért az EBH 800 ezer forintra bírságolta.
- A munka világába való bekapcsolódás, visszatérés rendkívül nehéz - kezdi dr. Gyarmati Edit, az Egyenlő Bánásmód Hatóság Hatósági és Jogi Irodájának vezetője. - Az idősebbek, a fogyatékossággal élők, a kisebbséghez tartozók és a kisgyermeket nevelő anyák rengeteg előítélettel találkoznak, ezt támasztják alá a hozzánk érkező panaszok is, melyek mintegy 60 százaléka foglalkoztatással kapcsolatos. Az EBH egy munkaerő-kölcsönző és egy kölcsönbe vevő céget például 1,3 milliós bírsággal sújtott, mivel hat, a feltételeknek megfelelő roma jelentkezőt még a tesztírás lehetőségéből is kizártak.
- Az is sérti az egyenlő bánásmódról szóló törvény előírásait, ha egy polgármesteri hivatal pályázatában előnyként jelöli meg, ha helybeli jelentkezik - hoz újabb példát praxisukból dr. Gyarmati Edit. - Az ilyen kitétel, attól függetlenül is jogszerűtlen, hogy akit végül alkalmaztak, vidéki volt. A pályázati kiírás ugyanis a potenciális, nem helyi lakosokat visszatarthatta a jelentkezéstől.
Az irodavezető szerint a hátrányos helyzetű álláskeresőknél az okozza a legnagyobb gondot, hogy a foglalkoztatók általában automatikusan, felvételi beszélgetés nélkül utasítják el őket.
Kivizsgálják, történt-e diszkrimináció
- Az előítéletesség akkor igazolható - hangsúlyozza a szakember -, ha az EBH eljárása során bebizonyosodik, valóban a jelentkező védett tulajdonsága - kora, neme, származása, politikai vagy szexuális irányultsága, családi állapota, terhessége, vagyoni helyzete - volt az indok.
A vizsgálatot a hatóság bejelentésre indítja, bár állami szervekkel, önkormányzatokkal és más hatóságokkal szemben hivatalból is eljárhat.
- Tudjuk, nagyon nehéz igazolni, hogy az elutasítás oka valóban a jelentkező védett tulajdonsága - magyarázza dr. Gyarmati Edit -, éppen ezért a törvény a munkáltatóra terheli annak bizonyítását, hogy nem történt diszkrimináció.
A bejelentést követően az EBH tárgyalást tart a panaszos lakóhelye szerinti önkormányzatnál, kivéve, ha pont a helyhatóság ellen indul a vizsgálat.
A hatóság az állásinterjún történteket is górcső alá veheti. A beszélgetés során, illetőleg az alkalmasságot vizsgáló tesztben ugyanis számos olyan kérdés fordulhat elő, amely sérti az egyenlő bánásmód elvét, például a magánéletre, a párkapcsolatra, a szexuális szokásokra, az egészségi állapotra, a lakóhelyre, a tervezett gyermekvállalásra vonatkozóan. Ám csak akkor állapítható meg közvetlen hátrányos megkülönböztetés, ha a munkáltató intézkedése hátrányt okoz. Vagyis ha a válaszok miatt nem veszik fel, vagy a többi dolgozóéhoz képest rosszabb feltételekkel alkalmazzák a jelentkezőt.
- Amennyiben a felvétel folyamata még nem zárult le, lehetőségünk van tesztelésre. Ilyenkor legalább két, a munka ellátására egyaránt alkalmas személy jelentkezik: egy védett tulajdonsággal rendelkező, és egy nem hátrányos helyzetű ember. Amennyiben az utóbbi nyer felvételt, az megerősíti a diszkrimináció gyanúját.
A bírság ötvenezertől hatmillióig terjed
Ha a hatóság megállapítja a jogsértést, 50 ezer és hatmillió forint közötti bírságot szabhat ki, s az esetet nyilvánosságra hozhatja. Az eddigi büntetési rekord 4,5 millió volt. Az összeg, mivel nem kártérítés, az állami költségvetés kasszáját gyarapítja.
- A munkaerőpiacon leggyakrabban az időseket, a romákat és a fogyatékossággal élőket éri diszkrimináció, de nem ritka a nemi alapon történő megkülönböztetés sem. Ha ugyanarra a posztra egy ugyanolyan kvalitásokkal rendelkező férfi és egy nő jelentkezik, a munkáltatók gyakran az erősebbik nem mellett döntenek, s a férfiakat sok esetben magasabb fizetésért is alkalmazzák - fogalmaz Rubi János, a Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ zalaegerszegi kirendeltségének vezetője.
- Manapság persze, félve a feljelentéstől, a foglalkoztatók is óvatosabbak, direkt módon nem mernek diszkriminálni, bár azért még mindig elő-előfordul, hogy a hirdetésekben nem csak olyan alkalmassági feltételeket jelölnek meg, amelyek az elvégzendő munkához szükségesek, mint például a felsőfokú iskolai végzettség, a nyelvtudás, a jogosítvány vagy a jó kommunikációs készség - veszi át a szót dr. Fábiánné Badacsonyi Ágnes, a NydRMK zalaegerszegi kirendeltségvezető-helyettese.
- Kevesen tudják - teszi hozzá Rubi János -, hogy amennyiben a munkáltató olyan jelentkezőt vesz fel, aki nem felel meg teljes egészében a pályázati kiírásnak, a döntés a bíróságon megtámadható.
Védett tulajdonságaink csak ránk tartoznak!
Praktikus tanács: ha az állásinterjún nem kérdezik, semmiképp ne hangoztassuk védett tulajdonságainkat, hiszen politikai, vallási vagy éppen nemi hovatartozásunk csak ránk tartozik. Ezeknek az önéletrajzban sincs semmi keresnivalójuk.
Szerencsére Zalában vannak jó példák is. A Saubermacher-Pannónia Hulladékgyűjtő Kft.-nél szívesen alkalmaznak hátrányos helyzetű embereket. Ahogyan Kereskai Péter nagykanizsai divízió-vezető elmondta: a magukat romának vallók aránya az úttisztítóknál 90, a rakodóknál 50 százalék feletti, a sofőrök esetében pedig 5 százalékos.
- Munkatársaink nagy része szociálisan hátrányos helyzetű, hiszen mi nem ez alapján, hanem kizárólag a rátermettséget és a megbízhatóságot figyelembe véve döntünk valakinek a felvételéről. Sőt, belső képzésekkel lehetőséget biztosítunk az előrelépésre is. Cégkultúránkat úgy alakítottuk ki, hogy tudjunk a munkavállalóink otthoni, személyes problémáiról, és szükség esetén segíthessünk azok megoldásában.
A tótszerdahelyi központú Muramenti Családsegítő Központ és Gyermekjóléti Szolgálat pedig kifejezetten a reménytelen helyzetben lévő emberekre koncentrál: a hónapokon át tartó tréningsorozat végén tizenöt hátrányos helyzetű állástalant helyez majd el a térségben működő vállalkozásoknál.
Egyre több a jogsértés
A hatóság ügyiratforgalma évről évre emelkedik: míg 2005-ben 491, addig 2006-ban már 592, 2007-ben pedig 729 hatósági panasz érkezett az EBH-hoz, amely tavaly 1153, idén szeptember 30-ig pedig 934 bejelentést vizsgált. Ezzel párhuzamosan persze a megállapított jogsértések száma is nőtt: a 2005-ös 9-hez képest tavaly 37-re emelkedett. A foglalkoztatás területén tavaly 19, idén szeptember 30-ig pedig 12 esetben állapított meg a hatóság diszkriminációt.