Aktualitások az építőiparban – Jogszabályok, teljesítmények, vitás ügyek

Mint Mazzag Ferenc, a ZMKIK elnöke bevezetőjében elmondta, minden évben bekövetkeznek olyan változások, amelyeket az építőiparban érdekelt vállalkozóknak, vállalkozásoknak fontos figyelemmel kísérni, erre ad alkalmat a kamara a rendezvényével.

Lengl Zoltán, a Zala Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet állami főépítésze az építésügyhöz kapcsolódó hatósági feladatokról és tapasztalatokról szólt. Mint elmondta, az utóbbi évben bekövetkezett egyszerűsítések és gyakorlati alkalmazások jóval hatékonyabbá tették a munkát, aminek következtében bírságolásra már ritkán kerül sor.

Jogszabályi változások

Az elmúlt néhány év jogszabályi, hatósági változásairól szólva elmondta, ezek révén jelentősen csökkent az építéshez kapcsolódó bürokrácia, de ez nem kisebbítette, inkább fokozta a tervezők, illetve a kivitelezők felelősségét. Ilyen változás volt a tavaly januártól az építésügyben bevezetett egyszerű bejelentés intézménye, aminek köszönhetően lecsökkent az építési engedélyhez kötött építkezések száma. A főépítész szólt az elektronikus építési napló vezetésének fontosságáról, továbbá arról, hogy a családi otthonteremtési kedvezménynek köszönhetően ismét emelkedik az új lakások építésének száma.

Tavaly az országban megközelítette a 38 ezret az új lakások építése. A főépítész ismertette az építési hatóságok hierarchiáját, majd az építtetők, a tervezők és a kivitelezők szabályszerű tevékenységéhez szükséges feladatokról is szólt. Az ellenőrzéseken fellelt problémák között elmondta, még mindig találni olyan kivitelezőket, akik nem regisztráltak a kamarai nyilvántartásban, noha enélkül nem volna szabad kivitelezői tevékenységet folytatni. Előfordulnak továbbá kiviteli tervdokumentáció nélküli kivitelezések is, és esetenként hiányzik a kivitelezői felelősségbiztosítás.

Az idei változások között szólt arról, hogy ez évtől már nem lehet papír alapú építésiengedély-kérelmet benyújtani, továbbá az építésügyi hatóságok számára 25-ről 35 napra emelkedett az ügyintézési határidő. Azonban ez olyan bruttó hatósági ügyintézési idő, amiből nem szabad levonni semmilyen – például hiánypótlási felszólítás – címen sem, így jobban alapozhatnak rá az érdekeltek.

A jelenlegi helyzet

Koji László, az Építési Vállalkozások Országos Szakszövetségének elnöke az iparág jelenlegi helyzetéről, teljesítményéről szóló adatokat ismertetett. Az Európai Unióban 1300 milliárd eurós volt a 28 tagország éves építőipari teljesítménye, ezen belül a magyar építőipar tavaly 8 milliárdot termelt, érzékeltette a nagyságrendbeli különbségeket. Európában 14,3 millió embert foglalkoztat az építőipar, Magyarországon tavaly 303 ezer ember élt belőle.

Koji László kitért a nagyarányú áremelkedésekre. Mint elmondta, a hírekben összemosódnak a 30-40 százalékos áremelkedésekről szóló adatok. Közölte, az építőipar a KSH szerint is csak átlagosan 5,2 százalékkal emelte a saját építésszerelési díjtételeit. Ezen belül az épületek építésén 8,4 százalékot, a lakásépítéseken pedig 10 százalékot drágított. A piacon tapasztalható összes többi áremelkedés a háttériparnak, például az építőanyag-iparnak, a fuvarozásnak, a bútor-, illetve szerelvénygyártás árainak tulajdonítható. Mindezek hatására az építőipari cégek egy része nehéz helyzetbe került, ha a teljesítés még hátra van.

Mert a 2016-os szerződésekben foglalt árakból ma már nem lehet teljesíteni a vállalt munkákat. Az ÉVOSZ elnöke szólt az iparág létszámgondjairól. Mint közölte, a gazdasági válság előtt, 2007-ben 308 ezer főt foglalkoztatott az építőipar, majd az azt követő öt évben 80 ezer fős leépülés következett be. Az utóbbi öt évben mintegy 50 ezer dolgozót sikerült felvenni, de nem szakmunkásokat.

A kivitelezési folyamat problémái

Máté Miklós, a 2013-ban megalakult Teljesítésigazolási Szakértői Szerv vezetője a kivitelezői folyamat problémáiról szólt. Elmondta, tapasztalatuk szerint az utóbbi öt évben a nagyobb, felkészült építőipari cégek közötti elszámolási viták lecsökkentek, a megmaradt nézeteltérések olyan jogviták, minőségi kifogások, amelyek megoldása nem a TSZSZ hatáskörébe tartozik. Ezzel együtt a szervezethez benyújtott kérelmek száma is csökkent.

A jelenlegi helyzetre jellemző, hogy a vállalkozók által végzett lakásépítések számának felfutása, illetve az általános építőipari szakemberhiány miatt sok magánlakás-építő fordult a szakértői szervhez, mert nincs megelégedve a kivitelezőkkel: a határidőkkel és a minőséggel. Mint közölte, a jelenlegi elszámolási viták több mint 40 százaléka a magánmegrendelők és a kisvállalkozó kivitelezők között folyik.

Máté Miklós a TSZSZ adataiból közölte, 2018 áprilisáig összesen 942 kérelmet adtak be a TSZSZ-hez, a kérelmek szerződés szerinti értéke 207 milliárd forint. Ebből a vitatott érték 26 milliárd forint volt, és a szervezet szakértői a szakvéleményeikben ennek 69 százalékát állapították meg. A 2017-ben beadott kérelmekben megjelölt vitatott összegek közül a legnagyobb 121,59 millió forint, a legkisebb pedig 100 ezer forint volt.

A szakértői szerv vezetője többek között információt adott arról is, hogy április végéig Zala megyében 18 kérelmező kérte szakmai közreműködésüket a különféle vitás ügyekben.