Infláció - Londoni elemzők: maradt még egy kis monetáris enyhítési mozgástér, a görög válság a nagyobb kockázat

Egyes citybeli elemzői vélemények szerint nem elsősorban az infláció, hanem a görög válság eszkalálódása állíthatja meg az MNB monetáris enyhítési ciklusát.

A KSH szerdai adatismertetése szerint a májusi 0,5 százalékos emelkedés után júniusban 0,6 százalékkal volt magasabb a fogyasztói árindex az egy évvel korábbi szintnél. Ez jórészt megfelelt az előzetes londoni elemzői konszenzusnak.

Daniel Hewitt, az egyik legnagyobb londoni befektetési bankcsoport, a Barclays felzárkózó piacokkal foglalkozó főközgazdásza a szerdai adatismertetés után hangsúlyozta, hogy a tavalyi közműdíj-csökkentésekből eredő energiaár-defláció az idén kikerül a bázisból, és így nem gyakorol már lefelé ható húzóerőt a teljes kosárra számolt magyarországi inflációra.

Hewitt szerint a Barclays ennek alapján még egy 0,10 százalékpontos MNB-kamatcsökkentéssel, így 1,40 százalékos alapkamat-mélyponttal számol.

A Barclays főközgazdásza szerint az infláció gyorsulása mellett több más tényező is az MNB enyhítési ciklusának befejezése mellett szól: ezek közé tartozik a magyar gazdaság élénk növekedése, és az, hogy a kockázatkerülővé vált európai befektetői hangulat közepette a forint az utóbbi időben eladási nyomás alá került. Hewitt szerint ez önmagában is hozzájárul a monetáris kondíciók lazításához, és felhajtóerőt gyakorolhat az inflációra.

William Jackson, az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics felzárkózó piacokkal foglalkozó vezető közgazdásza is azt jósolta, hogy a továbbra is alacsony, de már gyorsuló infláció környezetében az MNB várhatóan az eddiginél kisebb ütemű enyhítésre vált. Jackson jelenlegi előrejelzése szintén az, hogy az MNB ebben a hónapban még végrehajt egy 0,10 százalékpontos kamatcsökkentést, 1,40 százalékra mérsékelve alapkamatát.

A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének elemzői a szerdai inflációs adatismertetés után azt jósolták, hogy a magyarországi inflációs ütem gyorsulása a harmadik negyedévben megtorpan - a ház ebben a negyedben 0,3 százalékra visszalassuló átlagos éves összevetésű inflációt vár -, a negyedik negyedévben ugyanakkor már érdemi gyorsulásba kezd.

A JP Morgan elemzői szerint a tavalyi olajárcsökkenés bázishatása mellett ebben része lesz a tavalyinál várhatóan kevésbé kedvező idei mezőgazdasági terméshozam inflációs felhajtóerejének is.

A ház számításai szerint a magyarországi infláció 2016 első negyedében tetőzik 2,7 százalékos átlagszinten; ezen belül a cég elemzői januárban az MNB három százalékos céljához közeli tizenkét havi inflációt valószínűsítenek.

A JP Morgan londoni elemzői szerint azonban az infláció a kedvezőtlen bázishatások enyhülésével ezután ismét lassulni kezd, és a jegybanki célszint alatt stabilizálódik a jövő év hátralévő részében.

A ház elemzői szerint a nyersolajárak e hónap eleje óta tartó újabb csökkenésének dezinflációs hatását csak részben ellentételezi a forint gyengülése.

A JP Morgan szakértői közölték: számításaik szerint ha a Brent alaptípus hordónkénti árfolyamátlaga 60 dollár lesz az idei második fél évben és 2016 egészében - a cég jelenlegi előrejelzésében szereplő 66-67 dollár helyett -, akkor az éves magyarországi inflációs ütemek a következő hónapokban ismét zéróra esnek vissza.

Ennek az alternatív forgatókönyvnek a megvalósulása esetén a JP Morgan elemzői szerint az átlagos magyarországi infláció 2016 egészében 1,7 százalék lenne a cég alapeseti prognózisában szereplő 2,3 százalék helyett.

A ház elemzői ebben a környezetben 0,10-0,15 százalékpontos MNB-kamatcsökkentéssel számolnak júliusban, és augusztusra várják az utolsó csökkentést a jelenlegi enyhítési ciklusban. Hangsúlyozták azonban azt a véleményüket, hogy az augusztusi kamatcsökkentés függ a kockázati környezet addigi alakulásától, beleértve a görögországi válság fejleményeit.

Hozzátették ugyanakkor, hogy szerintük az MNB a jelenleginél valamivel gyengébb forintot szeretne, és addig nem okoz számára problémát a monetáris enyhítési folytatása, amíg a forintárfolyam 320-325 forint/euró alatt jár.

A JP Morgan elemzői közölték azt is, hogy 2017 előtt nem várnak kamatemelést az MNB részéről.

A Royal Bank of Scotland (RBS) bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó elemzői szerint azonban a görögországi válságból eredő megnövekedett kockázatok miatt már most sincs több monetáris enyhítési mozgástere az MNB-nek.
A ház azzal számol, hogy a forint a görög helyzet romlása miatt a következő hónapokban 320 forint/euró fölé gyengül.