Feléledtek a rovarkártevők

Szabó Bélától, a Zala Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság igazgatójától az aktuális növényvédelmi helyzetről érdeklődtünk. A szakember elmondta, az utóbbi évek enyhe telei a gombakárosítóknak is kedveznek, de annál is gyakoribb a rovarkártevők előfordulása. A szomszédos Veszprém megyéből az ékköves araszoló hernyó szőlő kártevéséről érkezett hír. Elsőként ez iránt érdeklődtünk. A zalai szőlőkben viszont több helyen az éjszakai bagolylepke lárvája rágja a rügyeket, illetve a fiatal hajtásokat, leveleket. Éjszakai életmódja miatt nem hatásosak ellene csupán a kontakt rovarölő szerek. Kontakt és felszívódó, klorantraniliprol és indoxacarb hatóanyagtartalmú készítmények (gyomormérgek) kipermetezése javasolt. Mint utólag kiderült, miháldi szőlőben már az említett ékköves araszoló hernyót is megtalálták a növényvédelmi szakemberek. Az igazgató felhívta a figyelmet arra is, hogy az idei évben rajzanak a cserebogarak, melyek a gyümölcsösök és más fák lombját is megrágják. Az áprilisi cserebogár a Balaton környékén már nagy számban megjelent, ezt követi a nagyobb termetű májusi, illetve a júniusi sárga cserebogár. Kisebb házikertekben a permetezést helyettesíthetjük más módszerrel is. A hajnali hidegben megdermedt cserebogarakat ugyanis le lehet rázni, és összegyűjteni a gyümölcsfák alól. Ha láthatóan visszamarad a szőlő a fejlődésben, a levélatkák szívogatására lehet gyanakodni. Megfigyelések szerint megindult a tarka szőlőmoly rajzása. Ezt követően a felmelegedéstől függően, 2-3 hét múlva számítani lehet károsítására a virágzás idején, a fürtkezdeményeken. Szabó Béla megjegyezte továbbá, hogy a szőlő aranyszínű sárgulását terjesztő amerikai szőlőkabóca megjelenése május közepén várható, és majd csak júniustól kell a kabóca ellen védekezni.

Szabó Béla szerint a vegetáció korai beindulásával korábban éledtek a növényi károsítók is. Fotó: Tüh Annamária

A szakember elmondta, hogy az idő hűvösebbre és csapadékosabbra fordulásával számítani kell az őszibarack tafrinás levélfodrosodására, ami ellen felszívódó készítménnyel kell megkezdeni a permetezést. A kajszi- és őszibarackban is kárt tehet a már rajzó keleti gyümölcsmoly, amely rágásával hajtáspusztulásokat okoz.

Az almásokban ez időszakban két veszélyes gombabetegség elleni védekezésre, a varasodásra és a lisztharmatra kell ügyelni. A varasodás spórái egy hónapja szétszóródtak, a jelenlegi lehűlés és csapadék már elindította a fertőzéseket is. Felszívódó készítményt kell alkalmazni, kontakt szerrel kombinálva. Nem zárható még ki az alma és a körte tűzelhalás nevű betegsége. A szakember ezért azt javasolja, figyelni kell, hogy nem jelennek-e meg az ágakon a fertőzésre utaló elbarnult virágbogok. Illetve az elszíneződő, lila, vagy barnuló terméskezdemények is a tűzelhalás fertőzésre utalhatnak. Ezeket a fertőzött hajtásrészeket legalább húsz centis ép résszel együtt el kell távolítani, majd a metszőollót fertőtleníteni.

Az éjjeli bagolylepke lárvája szőlőhajtást rág. Fotó: archív

Az alma rovarkártevői közül már károsítanak a sodrómolyok, és az araszoló hernyók rágásával is találkoztak már a szakemberek. Ezeken kívül az enyhe télnek tudható, hogy kétféle levéltetű is megjelent. Az almalevél pirosító levéltetű, és a zöld almalevéltetű. A virágzás alatt a méhek védelme érdekében nem javasolt a védekezés, de az almafák elvirágzása után mindenképpen oda kell figyelni rájuk, használva a levéltetveket pusztító készítményeket.