Rangos díj a zalai kecskesajtnak

Az udvar végén a kis kecskefarm, az istálló áll, lakóházukkal szemben pedig a fejlesztés alatt levő sajtkészítő műhely. Ha lehet mondani, ez a gasztronómiai karrier húsz-harminc éve még megjósolhatatlan volt. Molnár János élete teljesen máshonnan kanyarodott ide. A 80-as években a fővárosban színi kritikákat írt, filmgyárban dolgozott. Mint elmondta, a rendszerváltás idején képlékennyé, zavarossá vált körülötte a világ.

– Volt egy időszak, amikor nem volt mit csinálnom, keresni kellett valamit. És jobb híján... Azonban mindig volt bennem egy vonzódás a vidéki élet iránt – idézte fel egy villanásra a múltat.

A kecskesajt, mint választás is részben véletlen műve volt. Egy gyomorbetegséggel küzdő barátjának volt szüksége kecsketej termékekre, s az ő balaton-felvidéki néhány jószágával kezdett foglalkozni. Megpróbálkozott a sajtkészítéssel, amit feleségével 92-ben Kozmadombjára költözve folytatott, egyre szisztematikusabban. Nem titkolja, ebben a megélhetés keresése szerepet játszott, s közben, mivel a kecskesajtból nem lehetett meggazdagodni, felesége munkája, keresete is segített, a sajt kiegészítő volt. Mai helyzetét firtatva elmondható, már nem a minimálbér szintjén mozog vele.

Molnár János maga feji az állatait. Lassan bővül az állomány, csak annyira, hogy az elért színvonal rovására nem menjen (Fotó: Pezzetta Umberto)

– Kezdett divatba jönni a kecskesajt, aminek a készítését lassan megtanultam, szakkönyvekből, szakirodalomból. A szakismeret megszerzését nagyon komolyan kell venni egy jó minőségű sajt előállításához. Úgy nem megy, hogy majd a gyakorlat során kialakul, ahhoz legalábbis két élet kellene.

Tavasztól november közepéig feji a kecskéit, 25-öt tart egyelőre. Fokozatosan gyarapodik a létszámuk, idén már talán 30 is lesz belőlük. Mint elmondta, hirtelen nagy állománybővítést nem mert megkockáztatni. Mindig csak annyit, amennyit a saját munkájával alkalmazott nélkül is elbírt. Eddig például mást nem vont be a fejésbe, egyedül csinálta.

– Óvatosnak kell lenni, magas minőségű dologról van szó, ami már valóban a legjobb helyekre jut el. Ma egyébként háromszor annyi sajtra van igény, mint amennyit készítek. De attól tartok, azt nem tudnám olyan jól megcsinálni, mint kell, arra fel kell készülni. Minden évben egy kicsivel többet – mondta a sajtkészítő, aki mára országszerte híres lett.

Az elmúlt közel két évtizedben egy a szakmában ismert sajt nagykereskedőnek szállított, aki forgalmazta a termékeit, megismertetve fővárosi hotelekben, éttermekben. Ez a kör a legfőbb megrendelője ma is, mint érdeklődésünkre elmondta, már keresik a séfek. Az ország első tizenhárom étterme közül nyolc kér tőle kecskesajtot, és három csemege üzletnek is szállít. Elismertségét már díjak minősítik. Tavaly a Magyar Gasztronómiai Egyesülettől Aranyszalag Minőség Díjat kapott, miután az országos kecskesajt teszten francia termékek elől is elvitte az első három helyet, kisüzemi kézműves sajtjával, idén pedig az említett termelői díj minősíti munkáját.