Alig épül új lakás

A Központi Statisztikai Hivatal e hét eleji tájékoztatása szerint az idei első kilenc hónapban az országban összesen 4077 lakás épült, azaz 37 százalékkal kevesebb, mint a tavalyi hasonló időszakban. A kiadott lakásépítési engedélyek száma 5327-re alakult, 32 százalékkal kevesebbre a 2012. január-szeptemberinél. Mint a Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatott, a megyei jogú városokban is hasonló, 35 százalékos volt a lakásépítés idei visszesése, más, kisebb városokban és a községekben pedig a tavalyinak alig a fele volt a használatba vett lakások száma. Minimális, 3 százalékos növekedés Budapesten következett be.

A statisztika szerint a főváros és környéke mellett a Nyugat-Dunántúli Régióban épült jelentősebb mennyiségű, 589 új lakás. Régiónkon belül azonban óriásiak a különbségek. Az említett mennyiségből ugyanis Győr-Moson-Sopron megyében 422 új lakásépítés valósult meg, Vas megyében 91, Zalában pedig 76. Megyénkben a tavaly sem magas 117-ről zuhant tovább a lakásépítések száma.

Kivitelezőktől, beruházóktól érdeklődve mindenhonnan azt a választ kaptuk, hogy a fizetőképes kereslet hiánya a csökkenés oka.

– Mi az idén nem építettünk lakást, sem saját ingatlan fejlesztésként, sem pedig megbízásból, noha Zalaegerszegen, és máshol is van erre lehetőségünk – közölte érdeklődésünkre Peresztegi Imre, a megye legnagyobb építőipari vállalkozásának a vezérigazgatója, majd így folytatta: – Egy-egy ilyen elhatározást piackutatásnak kell megelőzni, és a piaci vizsgálataink azt mutatták, hogy a jelenlegi fizetőképes kereslet nem teszi lehetővé új lakások építését. Volt egy-két budapesti megkeresésünk, de úgy tűnt, inkább csak a saját árkarbantartásuk miatt érdeklődtek. Meg akarták tudni, mennyiért vállalkoznának más építő cégek – közölte a vezérigazgató.

Egy  egerszegi  közepes nagyságú építőipari vállalkozás szerint:

– Míg 2003-ban száz lakást adtunk át, és akkor a lakásépítés volt a legfontosabb piaci lehetőségünk, addig mára ez kezdi elveszíteni a jelentőségét. Idén egy-két családi házat építettünk, noha a kapacitásunk ennél sokkal nagyobb. Gyakorlatilag kénytelenek vagyunk kivonulni a lakásépítésből – mondta Boronyák Péter ügyvezető.

– A visszaesés oka sokrétű. Az emberek többsége nem tud hitelt felvenni, aki hitelképes, az pedig nem mer hitelhez nyúlni. És a piaci viszonyok is az új építések ellen hatnak. Sokan szorult anyagi helyzetbe kerülve adják el az ingatlanukat. Ma egy 8-10 éve épült használt lakás fele áron megvásárolható, mint amennyibe egy új építésű kerülne.

Az ügyvezető elmondta, ők elsősorban az önkormányzati és más beruházásokat figyelik, onnan kapják a munkák nagy részét. A lakáspiacon a társasházi forma adna módot jelentősebb bővülésre, de nagyítóval keresve sem lehet találni társasházépítést.

Zalaegerszegen egy kezdeményezést felfedeztünk, de pillanatnyilag az is áll. A beruházók ez év elejétől szervezik a Táncsics utcában, a Dél Hercegnője nevű épület mellett egy hasonlóan korszerű, energiatakarékos, 22 lakásos épület felépítését. A kivitelezés azonban eddig nem tudott megindulni. Az okokról, és a lakáspiaci tapasztalatukról érdeklődtünk a beruházó vezetőjétől, Kozma Tibortól.

– A befektetői ötlet abból jött, hogy végül is lakni kell, és szükség van a korszerű, igényes új lakásokra. Ezért a tavaly elvi építési engedély szinten megterveztettük a leendő, Dél Hercege nevű társasházat, amivel megszondáztuk a piacot. A kezdetkor és most is tartjuk azt az alapelvet, hogy csak akkor szabad belevágni az építésbe, ha az igények alapján rentábilis lesz az épület. Sajnos ott tart a dolog, hogy a tervezett 22 lakásból nem egészen 50 százalékra van eddig fizetőképes kereslet. Nem szeretnénk torzót hagyni a város szívében, csak akkor vágunk bele a kivitelezésbe, ha az igények elérik a 80 százalékot. Az eddigi tapasztalataink azt mutatják, hogy Zalaegerszegen egyelőre kevesen bírnak azzal a fizetőképes kereslettel, ami alapján megvásárolnának egy új, igényes kivitelű belvárosi lakást. De ez nem azt jelenti, hogy a tervünket feladtuk, várunk – mondta Kozma Tibor.

Kevés a fizetőképes vevő, ezért az egerszegi társasház kivitelezését még nem tudták megkezdeni. Fotó: Pezzetta Umberto

A beruházásban közreműködő egyik munkatársa hozzátette, lenne az új lakásra igény, de jobban kellene ösztönözni a vásárlást, például hatékonyabb szociálpolitikai támogatással. A mai, 27 százalékos áfa pedig riasztóan megemeli a bruttó árakat. A tervezett épület kalkulált, nettó 275 ezer forint négyzetméterenkénti árát a 75 ezer forint forgalmi adó 350 ezer forint bruttó árra növeli esetükben. A jelenlegi hitelezési politika, az árrendszer és a mai támogatási rendszer abszolút nem használ az új lakás építésben gondolkodóknak. És ez az építőkön kívül visszaveti a lakásberuházásokhoz kapcsolódó szakipari tevékenységben, a villamosságban, épületgépészetben, asztalosiparban érdekelt vállalkozókat, és a munkahelyek számát is.

Ugyanakkor, mint Taar Ottótól, az Otthon Centrum zalaegerszegi irodavezetőjétől megtudtuk, a használt lakások piacán élénkülést tapasztaltak. Ez is azt mutatja, hogy nagy szükség van lakásokra, de nem mindegy, mennyiért.

– Azt látjuk, hogy kettévált a piac. Egyik oldalról a minél olcsóbb ingatlanokat keresik, egy másik, kisebb vásárlói réteg pedig a jobb minőségű drága lakásokat. Nagyok a különbségek. Egy újabb építésű, de kisebb lakás négyzetméterenkénti ára elérheti a 200-230 ezer forintot. A másik véglet pedig a csúsztatott zsalus technológiával épített, tízemeletesek. Volt rá példa, hogy egy ilyen házban egy nagy lakást 72-74 ezer forint négyzetméter áron is eladtunk. A nagyobb használt lakások négyzetméter ára általában alacsonyabb, mint a kis lakásoké. Persze ez sok mindentől függ, az elhelyezkedéstől, az emelettől, rezsiköltségtől is. Idén a használt lakások piacán tovább csökkentek az árak, és bizonyos esetekben nőtt is a forgalom – mondta többek között Taar Ottó.

Lakásra nem jut

Kommentár - Hajdu Péter

Zavarbaejtően kétarcú az építőipar, pontosabban e jelentős gazdasági ágazat produktuma. A KSH augusztusi híradása szerint 14,6 százalékkal emelkedett összességében az építőipari termelés, ezen belül az épületek építése 18,3 százalékkal, az egyéb építményeké 10,7 százalékkal. Most, a hét elején már arról tájékoztat a statisztikai hivatal, hogy a lakásépítések száma szeptemberig ismét csökkent. A tavalyihoz képest 37 százalékkal kevesebb épült. Ki igazodik itt el? Akkor most győztünk, vagy veszítettünk? Is-is. Tüzetesebb olvasgatás után kiderül, a diadalmenet, a bővülés egyrészt az ipari épületek építésére, az egyéb építmények tekintetében pedig a vasút és útépítésekre vonatkozik. Ez végülis jó. A lakásépítések viszont valóban zuhantak, immár évek óta, hagyományosan ez van. Aki figyelemmel kíséri a gazdaság teljesítményeit, minden évben azt hiszi, ez már a mélypont. És mindig van még lejjebb. Idén szeptemberig például egész Zala megyében 76 új lakás épült, tehát még mindig lesz miből csökkenni, 2014-ben is. Miért van ez? Az egyik beruházási szférában, az iparban még van pénz, vélhetően uniós forrásokból. A lakosság viszont egyre szegényebb, lakásra nincs fizetőképes kereslet, sok ezren rettegnek a korábban felvett hiteleik növekedése miatt. Gyakran hallunk a sikerekről, s alig a sínylődőkről.