Lassú elmozdulás várható

A Századvég Gazdaságkutató Zrt. elemzője szerint a magyar gazdaság kilábalásának fő számai nem térnek el jelentősen a régiós átlagtól, komoly probléma azonban a növekedés szerkezete.

A magyar gazdaság rövid távú kilátásai és a 2013. évi költségvetés előzetes értékelése – ezzel a címmel szervezett konferenciát a Költségvetési Tanács (KT) felkérésére és közreműködésével a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT). A tanácskozáson közgazdasági szaktekintélyek tartottak előadást, köztük Balatoni András, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. elemzője, aki a magyar gazdaság várható pályájáról és az azt övező kockázatokról beszélt.

Kifejtette, hazánkat a 2009-es válság legyengült állapotban érte. A 2000-es évek elejétől folyamatosan csökkent a gazdaság potenciális növekedési rátája, a korábbi évek felhalmozott államadóssága miatt nem volt lehetőség keresletélénkítésre. A devizában felvett hitelek ugyancsak rontottak a helyzeten. Mindennek a következménye volt a drasztikus GDP visszaesés.

A hazai gazdaság növekedése 2010-ben és 2011-ben megfelelt az EU átlagának, csakhogy komoly szerkezeti problémák adódtak. A bővülés egyedüli forrása az ipari export és az ezzel együtt járó készletfeltöltés. A hazai kivitel iránt megnyilvánuló kereslet bővülése lassul, dinamizálódására 2013-tól számít a szakember.

A belső felhasználás visszaesésének szerkezete visszafogja a középtávú növekedést (alacsony a beruházási ráta). A beruházás csökkenésének okozói a finanszírozási nehézségek, az alacsony kapacitáskihasználtság, a szabályozás változása (például plázastop). A fogyasztást visszahúzza a csökkenő reálbér, a hitelezés akadozása, a magas munkanélküliségi ráta. A különadók visszafogják a külföldi érdekeltség vállalatok profitját. A kormányzati intézkedések révén bővült ugyan a munkakínálat, de ez szinte kizárólag a közmunka programnak köszönhető. A gyenge banki hitelezési hajlandóság a gazdasági növekedés gátját képezi.

A benyújtott költségvetés értékelése során kifejtette, nagyon kicsi az eltérés a bázisévhez (2012) képest. Ha sikerül végrehajtani idén a tervezett kiigazítást, akkor jelentős megtakarításra nincs szükség. Ugyanakkor jelentős az eltérés a tavalyi konvergencia programban szereplő pályához képest. A hiány lefaragása az idei évben inkább a bevételi oldalon csapódik le. Az állami szerepvállalás jelentős csökkentése lekerült a napirendről

A bevételi oldalon nominális szinten 4,4 százalékos növekedésre számít a kormány. A fogyasztáshoz kapcsolt adók szerepe nő a gazdálkodói befizetések csökkenése mellett. Jön a tranzakciós adó, idén életbe lép a telekomadó, ezzel szemben megy az ágazati különadó, a pénzügyi szervezetek különadójának fele. A munkához kapcsolódó adók súlya csökken. Hatalmas mennyiségű uniós forrást tervezett be a kormány a költségvetésbe.

A kiadási oldal tételeit összességében 0,9 százalékkal lefaragták a 2012-eshez képest. Jócskán csökken az egészségügyre (8,5 százalékkal) és a gazdasági funkciók (9,1 százalékkal) szánt összeg. Ezzel szemben az általános működési költségek 1,2-, az oktatási kiadások 5,4-, az adósságszolgálat 9,8 százalékkal emelkednek.

Balatoni András szerint a jövő évi költségvetésben pozitív az Európai Uniótól érkező források felülbecslése (a szükséges önrész csökken). Ugyancsak kedvező a nyugdíjkiadások konzervatív tervezése. A benyújtott dokumentumban 200 milliárd forintos szabadon felhasználható tartalék szerepel. Ugyanakkor a költségvetést kockázatok övezik. Optimista a „felrajzolt” makropálya. A 2012-es adóbevételekkel kapcsolatos kockázatokat konzervatívan tervezték. Kockázatos az egészségügyi kiadások lefaragása, illetve az Európai Unió telekomadóval kapcsolatos esetleges döntése.

Összességében úgy ítélte meg, hogy a benyújtott költségvetés alapján a várható hiánycél 2,2-2,5 százalék között alakulhat. Ez érdemben nem tér el a kormány terveiben szereplő 2,2 százaléktól, amit emiatt megvalósíthatónak ítélik. A benyújtást követően azonban érdemben nőttek a kockázatok (például munkahelyvédelmi terv).