Bérkommandó: Mi szegi kedvét a vállalkozói szférának?

Dr. Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára mondta ezt a napokban. A főtitkár kedden Hévízen, a Baki Agrocentrum rendezvényén, majd a megyeszékhelyen, a helyi VOSZ Klubban tartott előadást a gazdaság aktuális kérdéseiről. Elmondta, a vállalkozók tavaly üdvözölték a vállalkozói adó mérséklését, a kisadók számának csökkentését, az illetékmentes öröklés lehetőségét, a részfoglalkoztatás kedvezményét és még egy sor más dolgot. E kedvező időszak után azonban egyre többeknek kedvét szegi a folytatás.

- Az első elbizonytalanító lépés volt számomra, amikor tavaly meg kellett ismerkednünk a bérkommandó kifejezéssel. Az üzleti szférát kiverte a víz. Bérkommandó ott, ahol az állam nem tulajdonos és nem munkáltató? Aztán nem vettük komolyan, de a dolog nem halt el. Megszületett az elvárt béremelésről szóló törvény, amellyel a vállalkozásokat egy komplett központi bérszabályozásba igyekeznek kényszeríteni. Átlagosan 18 százalékos minimálbér-emelést és 15 százalékos szakmunkás béremelést kell kötelezően végrehajtani, ami a gazdaság nulla növekedése mellett már önmagában vérfagyasztó. Komoly konfliktusok lesznek abból, hogy ettől egy forinttal sem lesz több a munkavállalók nettó bére, mert mindezek csak a munkabérköltséget emelik, s ez 790 ezer embert érint közvetlenül. Erre még rárakódik azoknak a 218 ezer forint alatt keresőknek a bérkompenzációja, akiknek elképesztő szlogenként megígérték, hogy a változások révén senki nem jár rosszabbul. Ezzel a kijelentéssel a kormány befarolt a zsákutcába, mert az említett mértékig javítani kell a nettó pozíciókat, teljesítménykövetelmény nélkül is nyomni kell fölfelé a béreket. Ez azt jelenti, hogy 1,1-1,2 millió ember bérét emelni kell, nulla gazdasági növekedés mellett. Ebből nem kis baj lesz - mondta többek között Dávid Ferenc a bérkompenzációról. - A választáskor egymillió munkahely létesítése volt az üzenet, ám ez a bérpolitika egyetlen munkahelyet sem hoz létre, viszont sokat veszélyeztethet. Behozhatja a színlelt szerződéseket, gyarapíthatja a feketemunkát. Ha nem ebbe az irányba lép, akkor esetleg fogja magát a vállalkozó, felmond két embernek és a dolgot elrendezi állami kompenzáció és közbeszerzés nélkül - tette hozzá egy nem kizárható magatartást előre vetítve.

A főtitkár magyaros tempóként aposztrofálta a kamarai törvény egy éve tartó huzavonáját. Mint mondta, az utolsó pillanatban egy salátatörvénybe berakták, hogy minden magyar vállalkozó fizessen ötezer forint regisztrációs díjat és békén hagyják. Arra volt gondjuk, hogy hogyan lehet jó kamarai bázist építeni, a vállalkozókkal nem foglalkoztak - említette.