A kis- és középvállalkozások sem kivételek

A munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényt érintő változás érzékenyen érintheti a kis- és középvállalkozásokat, ha súlyos szabálytalanságot követnek el. Dr. Babati Szabolcs, a Zala Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének igazgatója ennek kapcsán a bírságolás tavalyi gyakorlatának megváltozását említi.

– Tavaly augusztustól létezett egy szabály, miszerint kis- és középvállalkozást az első alkalommal elkövetett szabálytalanság esetén nem volt szabad munkaügyi bírsággal sújtani, először csak figyelmeztettünk. Ez a gyakorlat annyiban változott, hogy az idei év elejétől induló olyan ügyekben, amelyek a kötelező bírságolás körébe tartoznak – itt elsősorban a bejelentés nélküli foglalkoztatást kell kiemelni – a kis- és középvállalkozások sem kerülhetik el a szankcionálást. De ilyen esetnek számít az is, ha a munkáltató nem fizeti ki a munkabért. Viszont kizárt a bírság alkalmazása, ha a felszólításunkra még az eljárás alatt teljesíti ezt – mondta az igazgató.

Ezenkívül januártól új kormányrendelet szabályozza a munkavédelmi bírság kiszabását és mértékét, tulajdonképpen ezzel egységesítették az egész országban a bírságtételeket, a jogalkalmazást. Az igazgató megjegyezte: munkavédelmi szempontból csak akkor szabad bírságolni, ha olyan szabályszegés történt, aminek során a munkavállalók egészségét és testi épségét súlyosan veszélyeztették, a kis- és középvállalkozásoknál pedig csak közvetlen veszélyeztetést követ bírság. A munkavédelmi bírság 50 ezertől 10 millió forintig terjedhet telephelyenként. Alapesetben az 50 ezer forintot szorozzák a súlyosan veszélyeztetett munkavállalók számával, majd az eset körülményeitől függő különböző szorzókkal.

Az új munka törvénykönyvének nagy visszhangot kapott szabályai majd csak nyártól lépnek életbe, de az év elejétől a hatályos törvénykönyvben is történtek változások. Mint az igazgató elmondta, alkotmányos mulasztást pótolva, a jogalkotó megteremtette a cselekvőképtelen munkavállalók foglalkoztatásának feltételeit és garanciáit. Ők is végezhetnek most már munkaviszonyban munkát, de folyamatos felügyelet mellett, szigorú szabályozás szerint. Fontos változás az is, hogy a korlátozottan cselekvőképes személyek – közéjük tartoznak a 18. életévüket be nem töltött fiatalok – csak a törvényes képviselő hozzájárulásával köthetnek munkaszerződést. Uniós irányelvnek megfelelve került a törvénybe, hogy annak a nőnek is jár szülési szabadság, aki a gyermeket örökbe fogadási szándékkal nevelésbe vette. A szülési szabadság idejét pedig munkában töltött időnek kell tekinteni.

– Módosult a gyermek után járó pótszabadság szabályozása is. Korábban csak az a szülő vehette igénybe, aki a gyermek nevelésében nagyobb szerepet játszott. Január 1-jétől viszont mindkét szülő jogosult a gyermek után járó pótszabadságra – közölte többek között dr. Babati Szabolcs. 


Januártól létrejött a Nemzeti Munkaügyi Hivatal önálló hatáskörű szervezeti egysége a Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság. Az ügyfeleket elsősorban az érinti, hogy január 19-től megszűnt a korábbi munkavédelmi tanácsadó szolgálat is. Feladatát, a tájékoztatást a megyei felügyelőségek vették át.