A zalaiak 30 ezerrel keresnek kevesebbet az átlagnál

Nemzetgazdasági szinten az átlagos (családi kedvezmény nélkül számított) nettó kereset 140 ezer 329 forint volt, átlagosan 5,2 százalékkal magasabb az előző évinél. Ezen belül a fizikai munkát végzők 98 ezer 900, a szellemi foglalkozásúak pedig 182 ezer 600 forintot vittek haza havonta, derül ki a Központi Statisztikai Hivatal friss gyorstájékoztatójából.

A megyénkbeli munkavállalók juttatása jócskán elmarad ettől, olvasható ki a KSH Győri Igazgatóságának Zalaegerszegi Osztálya által rendelkezésünkre bocsátott adatokból. A fizikai foglalkozást űző zalaiak ugyanis átlagosan mindössze 87 ezer 545 forinttal gyarapították a család havi költségvetését, a szellemi munkát végzők pedig 141 ezer 674 forintért dolgoztak havonta, persze átlagosan. Előbbi a 2010-es év hasonló időszakához viszonyítva 1,5, utóbbi 0,3 százalékos béremelést jelent... S míg a zalai versenyszférában átlagosan 4,5 százalékkal emelkedtek a nettó bérek, a költségvetésiben 4,4 százalékkal csökkentek.

A gazdasági szakember pedig kevés jó hírrel szolgál a megyénkbeli munkavállalók számára a jövőt illetően is...


- A zalai cégek a többi hazai vállalkozáshoz hasonlóan túlzott optimizmussal tekintettek az idei év elé, többségük tevékenysége és létszáma bővítését tervezte. Az első félév tapasztalatai azonban azt mutatják: mindössze negyedük tudott növekedni, és ők is csak kismértékben. A cégek fele stagnált, a fennmaradó egynegyed pedig 2011-ben is dolgozókat kellett, hogy elbocsásson - összegez dr. Polay József, a Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. - Mindennek hátterében a világgazdasági válság, a hitelek és uniós források hiánya, a svájci frank erősödése és a rendkívül alacsony belső kereslet áll. Ezek egyenként is rendkívül súlyos károkat okoznak, hát még ha összeadódnak...

A magyar gazdaság jelenlegi helyzetét úgy kell elképzelni, hoz egy hasonlatot a nagykanizsai közgazdász, mint mikor valaki két köté-len mászik felfelé egy kútból, már látja a Napot, ám az egyik kötél elszakad, s félő, hogy hamarosan a másik is vékonyodni kezd...

- Jelenleg az export húzza kifelé a mélységből a gazdaságot, így minden attól függ, Németország tud-e Kínába szállítani. Ha igen, tőlünk is vár exportot, ha nem, elszakad az a bizonyos második kötél is - magyarázza a szakember. - A zalai vállalkozások tehát egy olyan keresztúthoz érkeztek, ahol nem ők döntik el: merre tovább.

Dr. Polay József adatgyűjtése szerint a nagy cégek körülbelül kétharmada, a közepeseknek pedig fele tervez létszámbővítést 2011 végére, 2012 elejére. Ezen társaságok az idei évre előírt bérfejlesztést is teljesítették, s várhatóan az elkövetkezendő időszakban is emelik dolgozóik fizetését. A közepesek másik fele, valamint a kisvállalkozások azonban tanácstalanok, nem tudják, merre induljanak. Esetükben a fennmaradás is kérdéses... Így Polay József szerint az már jó eredmény lesz, ha 2011 végéig nem csökken a zalai foglalkoztatottak létszáma.

Ami pedig a béreket illeti: a fenti adatokból is látszik, hogy megyénk a keresetek szempontjából nem a legszerencsésebb vidéke az országnak, hiszen a zalai dolgozók átlagbére nettó 30 ezer 389 forinttal marad el az országos középértéktől. Ennek elsődleges oka a húzóágazat hiánya, valamint a kvalifikált munkaerő iránti alacsony kereslet, szögezi le a közgazdász, aki szerint az alacsony fizetések időzített bombaként ketyegnek. A robbanás 10-20-30 év múlva várható, amikor a most minimálbérért dolgozó munkavállalók nyugdíjba mennek, s mostani fizetésük mindössze 66 százalékát kapják majd nyugdíjként. Mindez egy ördögi kör, teszi hozzá a kamarai elnök, hiszen jelen gazdasági helyzetben a cégek is képtelenek másfél-kétszeres fizetést adni dolgozóiknak.

- A kormányzat felelőssége, hogy megoldást találjon a befagyott hitelcsatornák felolvasztására, s hogy a még rendelkezésre álló uniós forrásokat minél előbb kipörgesse, lehetőleg a termelő, szolgáltató ágazatok számára, hiszen ha nem fogy el a pénz az EU-s kasszából, félő, hogy a 2014-20-as új, uniós költségvetésből kevesebb juthat hazánknak... - figyelmeztet Polay József.


Csökkent és nőtt is a dolgozók száma
Az öt vagy ennél több főt foglalkoztató vállalkozásoknál az idei első félévben 1 millió 843 ezren dolgoztak, 39 ezerrel, azaz 2,2 százalékkal többen az egy évvel korábbinál. A költségvetési szféra 732 ezer fős létszáma 36 ezerrel (4,7 százalékkal) csökkent, ami a közfoglalkoztatási rendszer átalakulásának tulajdonítható. A közmunkát végzők év eleji 13 ezer fős létszáma júniusra 78 ezerre nőtt, így átlagosan közel 52 ezer embert foglalkoztattak ily módon, a dolgozók 73 százalékát részmunkaidőben. A nonprofit szférában 104 ezer alkalmazottról számol be az országos statisztika. Az első félévben tehát átlagosan 2 millió 678 ezer fő állt alkalmazásban hazánkban.