A gallyazás az áramütéstől is véd

- A gallyazási munkákat minden esetben szakértők végzik, s ennek megkezdése előtt területbejárásra kerül sor, felmérjük, mely fákat kell gallyazni - tájékoztatott a szóvivő. - Az önkormányzatokkal, ingatlantulajdonosokkal minden esetben egyeztetünk a munka megkezdése előtt. Ha az önkormányzat vagy az ingatlan tulajdonosa akarja, természetesen elvégezheti maga a munkát, ehhez a biztonságuk érdekében biztosítjuk a feszültségmentes hálózatot. Ha mégsem teszik ezt meg, akkor a mi vállalkozóink fogják a vezetékeket veszélyeztető növényzetet levágni. A faanyag a terület tulajdonosát illeti meg, de ha kéri, ennek elszállításáról is intézkedünk. Ha senki nem tartózkodik otthon, akkor a vágás helyén hagyjuk a gallyat. Sokan nem értik meg, hogy a gallyazás mindannyiunk számára fontos: könnyen történhet baleset, ha valaki esőtől nedves fához ér, aminek koronája érintkezik a vezetékkel. Az ilyen fára felmászó, azt megérintő gyermeket is érheti áramütés. És amikor áramkimaradás miatt bosszankodunk, azt is jó, ha tudjuk, az üzemzavarok több mint ötven százalékát az elhanyagolt, gallyazatlan, a villamos vezetékekbe belenőtt növényzet, a viharban leszakadó faágak, kidőlt fák okozzák.

Az előírások szerint a gallyazás a tulajdonosok feladata lenne: miniszteri rendelet rögzíti, hogy az ingatlan tulajdonosa (kezelője) köteles ezt a feladatot rendszeresen elvégezni, ha az ágak a szabadvezeték biztonsági övezetének határát elérik. Sőt, már a telepítéskor figyelembe kell venni, hogy a vezeték biztonsági övezetében tilos olyan fát ültetni, amely később veszélyeztetheti az üzembiztonságot. A hálózat biztonsági övezete - feszültségszinttől függően - a vezeték menti sávban 1-5 méterig terjed.