A fiatal házaspár a húsmarhatartásban lát jövőt

Szelídek, éppen csak felállnak, amikor gazdájukkal megközelítjük őket. Francia charolais húshasznú marhák kérődznek a legelőn, tudjuk meg Süle Katalintól. Az agrármérnök fiatalasszony és férje, az ugyancsak agrármérnök és erdész Süle Krisztián akár úttörőnek is tekinthető. A fajta zalai elterjesztését tekintve mindenképpen, de másként is: nem sok fiatal vág bele manapság az állattenyésztésbe. Katalin azt mondja, előbb-utóbb a szarvasmarha-tenyésztésből szeretnének megélni. Az alapokat, az elhivatottságot otthonról hozta.

– Pápáról kerültem Zala megyébe, a szüleim mindig mezőgazdasággal foglalkoztak. Az egész vertikumot lefedték. A saját földeken megtermelt takarmánnyal állattenyésztésből éltünk, gyermekkoromban szarvasmarhát, később sertést tartottak, majd lovakat tenyésztettek. A szüleim a szakma nehézségei miatt óvtak a mezőgazdaságtól, van egy húgom, természetesen ő is, én is agrármérnökök lettünk, én Keszthelyen végeztem a Georgikonon. Lótenyésztésből írtam a diplomámat, és a tudományos diákköri konferenciára is ezt a témát választottam. A dolgozatommal meg is nyertem a tdk-t. Az egyetemen ismertem meg a férjemet, aki a minőségügy felé orientálódott. Az egyetem végén összeházasodtunk, egy évre rá, karácsonykor megszületett a kislányunk Kincső, 16 hónapja pedig a kisfiunk, Nimród. Valójában a szerelem hozott ide Zalába – foglalja össze eddigi életútját Katalin, de ennek az útnak fontos része még, hogy a két gyermek születése között elvégezte a Budapesti Gazdasági Főiskolát, az agrár végzettséget egy közgazdász diplomával kiegészítve.

Mint mondja, férje vágya volt, hogy egyszer egy húsmarha telepet hozzon létre, és ebben is közös nevezőre találtak, Katalin a szülői házból hozta magával az állatok szeretetét, ez gyermekkorától meghatározta a jövőjét.

– Édesapám a sertéstenyésztésből tartotta el a sportlovait. Alapító tagja volt a pápai lovasklubnak, ő is versenyzett, mi is versenyeztünk a húgommal. Én a kislányommal való terhességemig militaryztam. Férjemmel az az álmunk, hogy ha már kiépül a szarvasmarha-gazdaság, akkor lovaink is lesznek.

A gazdaság megalapozásához a fiatalasszony a gyes alatt sikeresen pályázott a fiatal gazdák induló támogatására, aminek összegét szarvasmarha- vásárlásra fordították. Mint mondja, sokat köszönhetnek a családnak, hiszen a kezdő állomány költségeit ketten nem tudnák előteremteni. Több évnek el kell még telni, amíg a gazdaság öneltartó lesz. A legelők döntő része a férje családjáé, egy területen pedig a szomszéd engedi a legeltetést. Tavaly ősszel érkeztek a tehenek, 19 van belőlük és 2 üsző, s született 15 kisborjú. Villanypásztorral leválasztott területen búslakodik egyedül az első tenyészbikájuk, de hamarosan megérkezik a következő is. Az állományt 100 tehénre szeretnék felfejleszteni. A legeltetéshez, és a takarmány megtermeléséhez erre elegendő a terület, amelyen szabad tartásban élnek az állatok. Egy nyitott istálló szolgál számukra pihenőhelyként.

– A szakmai célom az, hogy törzstenyészetet hozzunk létre, a Dunántúlon nincs még charolais törzstenyészet. Ez részben szakmai presztízst jelent, illetve nagyobb hasznot hoz. Aztán bikákat is szeretnénk majd hizlalni. Addig a bikaborjakat tudjuk értékesíteni. Jó a piaca a húsmarhának, tavaly a törökök és az oroszok mindent megvettek. Azóta dél-afrikai vevő is megjelent – jelzi, hogy van alapja az állattartásnak.

A szakmán kívül a mezőgazdasági érdekérvényesítésben is igyekszik szerepet vállalni Süle Katalin, mondván, csak összefogással lehet eredményt elérni. Idén tavasszal kezdeményezésére Kiscsehiben és a megyeszékhelyen is alakítottak egy-egy gazdakört. Június elején pedig létrejön a megyei gazdaszövetség.


SZÖVETSÉG
Június 2-án, 17 órakor a kiscsehi kultúrházban tartják meg a megyei gazdaszervezet alakuló gyűlését, melynek vendége lesz Jakab István, az országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke, és dr. Ángyán József államtitkár is. Süle Katalin elmondta, az esemény nyilvános, minden érdeklődőt várnak.