Versenyfutás a drágulással

A piaci várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal, 1,25 százalékra emelte az euróövezet irányadó kamatát az Európai Központi Bank (EKB).

- A lépést az eurózóna inflációs kockázatainak megugrása tette szükségessé, a fogyasztói árak emelkedésének mértéke ugyanis már negyedik hónapja meghaladja az EKB által kitűzött 2 százalékos célt, márciusban ráadásul 2,6 százalékra ugrott - magyarázza a döntés hátterét Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője, hozzátéve: a kamatemelés a túlhevült, gyors gazdasági növekedést produkáló Németország számára, ahol inflációs nyomás van, jó, az adósságválságban levő államok, mint Portugália, Görög- és Írország számára azonban kedvezőtlen, hiszen emelkedhetnek a hitelezés költségei, ami visszafoghatja a kilábalást.


A szakember szerint ezért idén még két emelésre számíthatunk, s arra, hogy év végére 1,75 százalék lesz az eurózóna alapkamata.

- Ami azért nem túlzottan erőteljes ahhoz, hogy visszafogja a német gazdaságot, de jelzi, hogy őrködni akarnak az infláció felett, amit egyébként a nyersanyag-, energia- és élelmiszerárak fűtenek. S nem mellékesen, nem rendíti meg túlságosan a bajba jutott országok helyzetét sem.

A Takarékbank elemzője szerint a kamatemelésből mi magyarok túl sokat nem érzünk meg, mert hazánk kockázati megítélése javul, hála a Széll Kálmán-tervnek.

- A befektetők egyre jobban bíznak abban, hogy a magyar költségvetési politika fenntarthatóvá válik, ami már az elmúlt időszakban is látványosan erősítette a forin-tot, s csökkentette a hozamfelárakat. Ez pedig ellensúlyozni tudja az EKB kamatemelését. Ezért egyelőre nincs félnivalójuk az euróban eladósodottaknak sem, hiszen, ha adósságuk kamata emelkedik is, a csökkenő országkockázat miatt a felár mérséklődhet, így emiatt nem kell magasabb törlesztőrészlettel számolniuk. A kamatdöntés negatív hatása legfeljebb annyi lehet, hogy így Magyarországon sem jöhet szóba az irányadó ráta csökkentése - teszi hozzá Suppan Gergely.

Samu János, a Concorde Értékpapír Zrt. makrogazdasági elemzője szerint a 25 bázispontos kamatemelés összességében marginális hatású, elsősorban üzenetértéke van. Azt jelzi: az európai jegybank lassítani igyekszik a gazdaságot, és ezáltal visszafogni az áremelkedés ütemét.

- A mostani emelés hatására az euróövezetben a rövidlejáratú betétek és hitelek kamata valamelyest nő. Többszöri kamatemelés azonban már hatással lenne a hosszabb lejáratú hitelek kamatára is, amely leginkább megszabja a gazdaság szereplőinek beruházási, fejlesztési feltételeit.



Azon, elsősorban periférián levő bankoknak azonban, amelyeknek a válság óta még nem állt helyre teljesen az egészsége, illetve amelyek a most folyó perifériális adósságválságok kapcsán kerülhetnek bajba, nagyon nem mindegy, az Európai Központi Bank milyen drágán finanszírozza őket. Nekik ugyanis már egy kisebb kamatemelés hatására is érzékelhetően drágulhatnak a forráshoz jutás költségei.

Az elemzők és a piaci kereskedők a jövő év végéig 2-2,5 százalék körüli alapkamatot valószínűsítenek, teszi hozzá Samu János.

- Az emelés - folytatja a Concorde elemzője - hazánkban is befolyásolja azt a környezetet, ami az euróban felvett hitelek kamatát meghatározza, hiszen nem mindegy, hogy a hazai bankrendszer milyen feltételek mellett jut forráshoz. Ám, mivel a magyar hitelfelvevők az európai irányadó rátánál jóval magasabb kamatot fizetnek, van puffer arra, hogy ennek az emelésnek az élét tompítsa a bankrendszer a hitelfelvevőkre nézvést. Tartós emelés esetén viszont nyilván ebben sem lesz sok játéktér...