Újra kötelező lesz a kamarai tagság?

Miért vetődött fel az előkészítése az ismét tervbe vett kötelező kamarai tagságnak? - kérdeztük Mazzag Ferencet, a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökét, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökségi tagját.

- A kamara vezetése kezdettől foglalkozott ezzel a kérdéssel, de élesben egy, másfél éve került napirendre a kötelező tagság bevezetésének szükségessége. A kiváltó ok tulajdonképpen az volt, hogy a gazdasági válság még jobban felszínre hozta a gazdaság rendezetlenségét. Ma Magyarországon nincs egységes nyilvántartás a vállalkozásokról, pedig erre több okból is szüksége lenne. Például a szakember-utánpótlás, a szakmai képzések tervezésében tudni kellene, ki mivel foglalkozik.


- Azt is tudni kellene, mennyi szakemberre lenne szükség, a gazdaság különböző területein miből van hiány vagy túltelítettség. Ha valaki vállalkozást akar indítani, tudjunk neki tanácsot adni, mivel érdemes foglalkozni, hasonlóan, mint Ausztriában vagy Németországban, és más nyugat-európai országokban szokás - válaszolta Mazzag Ferenc.

A kötelező kamarai tagság visszaállításáról, amely a hírek szerint ez év nyarán bekövetkezhet, törvénytervezet készült, s mint a kamara elnöke elmondta, a tervezet előkészítése egy kamarai javaslatcsomag formájában került a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz.

- A törvénytervezetet az MKIK vezetése megtárgyalta, és tavaly kora ősszel nyújtotta be a kormánynak. Információm szerint április végén, május elején kerül majd a parlament elé. Ez egy alap, amelyen természetesen a kormány és a parlament változtathat. Ha megszavazzák, a kamarai tagság kötelezővé válik minden vállalkozás és egyéni vállalkozó számára.

A törvénytervezetről tudni lehet, hogy az iparkamarák számára feladatot szab meg. A magyarországi vállalkozásokról teljes és pontos cég-, pénzügyi beszámoló- és statisztikai adatokat is tartalmazó adatbázist kell létrehozni. A hogyanra - mivel a kamarák erre pillanatnyilag nincsenek felkészülve - a megyei elnök elmondta, a részletek egyelőre nem ismertek, arról a törvénynek és végrehajtási rendeletének kell majd gondoskodnia.

- Az a célunk, hogy a különböző hatóságoktól, a bíróságtól minden szükséges adatot díjmentesen megkapjunk.

A terv szerint állítólag visszatér az adók módjára behajtható, kötelező kamarai tagdíj, melynek mértéke még nem ismert. Mazzag Ferenc szerint a kisvállalkozók számára minimális összegről lesz szó. További jelentős változás, hogy a törvénytervezet szerint megszűnnek a jelenlegi városi kamarák, így a Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara is.

Dr. Polay József, a Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke érdeklődésünkre közölte, a kötelező kamarai tagságot elsősorban akkor lehetne indokolni, ha a kamara olyan jogosítványokat, állami feladatokat vehetne át, amelyeket a vállalkozások érdekében olcsóbban, hatékonyabban tudna megvalósítani. Egyébként is kívánatosként említette a közbeszerzésekben, a pályázati elbírálásban, a fontosabb gazdasági kérdésekben való kamarai érdekérvényesítés erősítését. Ugyanakkor felvetette, nem tudni, hogyan reagálnak erre a vállalkozások. Ma ugyanis több mint 90 százalékuk nem kamarai tag.

- Úgy tudom, tavasszal indul egy társadalmi vita, amelynek a tapasztalatai befolyásolhatják a döntést. A városi kamarák megszüntetését, mint megyei jogú városi kamara elnöke természetesen nem tartom jó ötletnek. Miután ez a hír megjelent, több helyi vállalkozás hívott, nemtetszését kifejezve, sőt, többen határozott fellépést kértek ezzel az elképzeléssel szemben. A jelenlegi három városi kamara - Dunaújváros, Sopron, Nagykanizsa - tagsága és vezetése úgy érzi, nem veszélyeztetik az új kamarai rendszert. Sőt, tíz év eredményes munkája, általunk kivívott előnyök kerülhetnek veszélybe a városi kamarák esetleges megszüntetésével.

Dr. Polay József érvei alátámasztásaként közölte még, ma nagyszabású együttműködés bontakozik ki a kanizsai kamara és az önkormányzat között. Hozzátette, ha mégis a városi kamarák megszüntetését választják a döntéshozók, akkor alkalmazkodni kell, és arra törekednek, hogy a jelenlegi elnökségből minél többen bekerüljenek a megyei szervezet nagykanizsai térségi elnökségébe. A dél-zalai városnak biztosítani kell az erős érdekérvényesítést, a város fejlesztésében meghatározó szerepet kell játszania a helyi kamarának.

A vállalkozói érdekképviseletek közül a KISOSZ Zala Megyei Szervezetének titkára, Fehérné Nagy Zsuzsanna elmondta: - A KISOSZ, a kamarák és a kormány képviselőjének részvételével nemrég lezajlott vállalkozásfejlesztési tanácsülésen terjesztették elő a készülő új kamarai törvényt, és a kötelező kamarai tagság kérdését. Azonban a tervezet megtárgyalása ezen a fórumon elmaradt, a kormány részéről úgy nyilatkoztak, nincs még végleges álláspont róla. Addig erről érdemben nem tudunk mit mondani, ugyanis többféle információ is szárnyra kapott. Kötelező regisztrációról, olyan, automatikus tagságról, amiből a vállalkozó nem érez szinte semmit - reagált Fehérné Nagy Zsuzsanna.

A KISOSZ titkára szerint, ha csak regisztrációról van szó, a szervezetük nincs ellene. Feltéve, ha a vállalkozók anyagilag nem érzik meg. Viszont ha díj fizetésére kötelezik őket, mintegy új adóként, az a kisvállalkozók körében felháborodást fog kiváltani.


MEKKORA TAGDÍJ LESZ?
A nagyobb vállalkozások esetében állítólag a megelőző éves korrigált nettó árbevétel, evás vállalkozásnak az eva-törvény szerinti adóalap, az egyéni vállalkozók körében az összevont jövedelem valahány ezreléke lenne a fizetendő tagdíj. Nem tudni, lesz-e, és mekkora lenne az a határ, amely mentesítene a tagdíjfizetés, illetve a teljes tagdíj alól. A tervezet szerint a tagdíj adók módjára lesz behajtható, és az adóbevallással együtt kell befizetnie a vállalkozásoknak.