Moody's leminősítés: számítani lehetett rá, de mértéke meglepetést okozott

A minősítés tükröződik a kamatok nagyságában, azaz minél rosszabb adós valaki, annál magasabb kamatot kell fizetnie.

- Tehát, ha a magyar állam kötvényt bocsát ki, minél kedvezőtlenebb a minősítése, annál nagyobb kamatot kell adnia arra a befektetőknek, ezt pedig végül az adófizetőknek kell megfizetniük. A piacok persze a minősítőintézetektől függetlenül is beárazzák a kockázatokat, ami a kamatszint emelkedésében és a forint árfolyamának gyengülésében jelentkezik, ez pedig rendkívül érzékenyen érinti a devizában eladósodottakat. A további leminősítés a törlesztőrészletek, sőt a forintkamatok emelkedését hozza magával, így mindezt azok is megérzik majd, akik forintban adósodtak el.

Kondrát Zsolt szerint egyébként a leminősítésre számítani lehetett, igaz, mértéke meglepetést okozott.

- A Moody´s és az S & P is a  középtávú költségvetési kockázatokra  hivatkozott, azaz,  hogy a kormány, bár elkötelezett  a hiánycél tartása mellett,  egyszeri intézkedésekkel finanszírozza  a tartós adócsökkentést,  ami miatt 2013-14- ben és azt követően jóval 3 százalék  feletti GDP-arányos  költségvetési hiány látszik –  folytatja a vezető elemző.

Hozzáteszi:  a lyuk persze betömhető,  csak egyelőre nem ismertek  azok az intézkedések, amelyek  ezt lehetővé tennék.

- A  Moody´s kifogásolta továbbá a  nyugdíjpénztárakkal kapcsolatos  döntést, és a leminősítésben  benne van a kormány bevált  receptektől eltérő gazdaságpolitikája  is, ami kockázatokat  rejt magában, s így  bizalmatlanságot szül. A piacok  ugyanis azt szerették volna,  ha marad az IMF-védőháló,  amely közvetve a befektetőket  is óvja, s emellett strukturális  reformokat vártak, és biztosítékot  arra, hogy a magyar államadósság  csökkenni fog.  Utóbbira azonban csak rövid  távon látnak esélyt, s a kormány  váratlan lépései, menet  közbeni véleményváltoztatásai  miatt már nem előlegezik  meg a bizalmat. Konkrét intézkedésekre  várnak. 

Hasonló véleményt fogalmazott meg Barcza György, a  K&H makroelemzője is, aki  szerint a piac és a hitelminősítők  is szkeptikusan viszonyulnak  a kormányprogramhoz.

-A magyar gazdaságpolitikát  nehezen érti meg a külföld,  sőt, talán nem is akarja, ez  azonban nem újdonság, hiszen  az IMF a Bokros-csomaggal  sem értett egyet - hoz példát a  makroelemző.

- A piac konkrét  kiadáscsökkentő lépéseket  várna, a kormány ezzel szemben  arra törekszik, hogy adott  költségkeretből minél nagyobb  teljesítményt hozzon ki,  ez viszont kockázatokat rejt  magában, és a költségvetés  hosszú távú fenntarthatóságával  kapcsolatos aggodalmakat  szül. A lépések helyességét  azonban csak akkor tudjuk  megítélni, ha a gazdasági adatokban  már látszanak az eredmények,  hiszen ha a kormány  terveinek megfelelően gyorsul  a gazdasági növekedés, az ebből  keletkező adóbevételi  többlet pótolja az egyszeri intézkedések  után kieső bevételt. 

Mint Barcza György fogalmazott,  a piac fél attól, hogy a  korábbiakhoz hasonlóan megint  nem történik érdemi intézkedés  a hiány csökkentése érdekében.  Hiszen mióta beléptünk  az EU-ba, hazánknak van  a legrosszabb költségvetési teljesítménye:  sosem volt 3 százalék  alatt a hiányunk, és mindössze  egyszer teljesítettük hiánycélvállalásunkat,  ezért is a  velünk szembeni bizalmatlanság.  Ám, ha a kormány valóban  alacsonyan tartja hosszú távon  is a hiányt, a makroelemző szerint  pár év múlva visszaszerezhetjük  hitelességünket. 

● A magyar államkötvények  minősítése a  Standard & Poor´s-nál és  most már a Moody´s-nél  is a befektetési kategória  legaljára került, ráadásul  negatív kilátással 
● Mindez annyit jelent,  hogy amennyiben a kifogásolt  tételekben a  hitelminősítő nem lát  érdemi változást, tovább  rontja a besorolást 
● A spekulatív kategória  pedig, noha a magasabb  kockázatért cserébe nagyobb  hozamot ígér,  magával hozhatja, hogy  a befektetők egy része  óvatosabb portfóliókezelési  előírásaiból  adódóan megszabadul  magyar állampapírjaitól