Szélesebb konzultáció de vajon elég ennyi?

A jogszabály egyébként az eddigieknél szélesebb körben biztosítaná a jogszabályalkotásba való beleszólást mind a civil szervezetek, mind a magánszemélyek számára.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium honlapján közzétett törvényjavaslat alapján a civil szervezet kérdésesnek tartja, hogy lesz-e egyáltalán közvetlen egyeztetés, és ha lesz is, milyen stratégiai partnerekkel, és a jogszabálytervezetek milyen széles körénél alkalmazzák majd. Mert míg az általános egyeztetés kötelező, a közvetlen egyeztetési forma csupán lehetőség, nem kötelező előírás a tárcavezető miniszter számára mondta el lapunknak dr. Eitmann Norbert, az egyesület elnöke. A fogyasztóvédelem szempontjából viszont alapvető fontosságú lenne, hiszen ennek keretében a szakminiszter együttműködési megállapodás megkötésével bevonhatja a fogyasztóvédelmi érdek-képviseleti szervezeteket is a vonatkozó jogszabályokkal kapcsolatos egyeztetésbe. A törvényjavaslat szerint egyébként azokat a szervezeteket vonnák be az egyeztetésbe, amelyek széles társadalmi érdeket jelenítenek meg és készek a kölcsönös együttműködésre.

A Köfe felhívja a figyelmet arra, hogy a civil szervezetek kiválasztásánál ne a személyi kapcsolatok, illetve egyéni érdekek domináljanak, hanem valóban a szakmailag jól felkészült, reprezentatív véleményt képviselő szervezeteknek biztosítsanak lehetőséget az egyeztetési folyamatban.

Szerintük aggályos az is, hogy a tervezet szerint az ármegállapításról szóló jogszabályokat szintén nem kell közvetlen egyeztetésre bocsátani, bár a miniszternek elvi lehetősége van a hatósági ár megállapításánál a fogyasztói civil szervezetek véleményét kikérni.

A gyakorlatban nem sok remény fűződik ennek megvalósulásához állítják. Ugyanígy könnyű kibúvót teremt az a kitétel is, hogy ha a sürgős elfogadáshoz kiemelkedő közérdek fűződik, nincs szükség egyeztetésre.