Bod Péter Ákos: A svájci frankot illetően nem mernék jósolni

Nagykanizsán tartott előadást dr. Bod Péter Ákos egyetemi tanár. A közgazdász szakember elsőként a jövő évi állami költségvetéssel kapcsolatos gondolatait osztotta meg velünk.

- Semmiképpen sem késik a 2011-es állami büdzsé megalkotása - jelezte a volt ipari és kereskedelmi miniszter, a Magyar Nemzeti Bank egykori elnöke. - A szokásos ritmus szerint novemberben véglegesíti a parlament az adószabályokat, majd decemberben a teljes költségvetést. Először ugyanis a bevételi oldalt kell megteremteni, utána lehet a kereteken belül mozogni. Örömmel láttam, hogy annak idején Sólyom László elnök úr a lehető legkorábbi időpontra tűzte ki a választásokat, hiszen azok lezárultával a politika figyelme jobban tud a büdzsé előkészítésére irányulni.  Azt látni kell, hogy a 2010-es esztendő nagyon hektikus az egész világban. A német és a francia kormány például év közben változtatott irányt, és kezdte behúzni a költségvetési fékeket. Persze,  magam is kíváncsian várom, hogy az általános irányvonalon túl  melyet az új Széchenyi terv körvonalazott  melyik területre mennyi kiadás jut, és milyen adókkal kell számolni.

- A kormány jelzéseit a devizahitelesek is nagyon várják, hiszen a költségvetés befolyásolhatja a forint árfolyamát. Reménykedhetnek?

- A svájci frankot illetően nem mernék jósolni. Az elmúlt hetekben  egy csomó pénz szabadult be aranyba, valamint a svájci és a norvég fizetőeszközökbe olyan befektetőktől, akik megijedtek a görög bizonytalanság kapcsán attól, hogy az euróval esetleg valamilyen gond lesz. Reménykedem benne, hogy az euró ereje helyreáll, és akkor ez a kis pánik csillapodni fog. Más kérdés, hogy valóban mindenki várja a költségvetést. Egy jól összerakott és hiteles büdzsé irányt ad, és a külső finanszírozóink is láthatják, hogy mennyi a deficit, hány forintot tud  az ország megtakarításokban összeszedni. Ha a korábbinál kisebb hiányt tudunk felmutatni, kevesebb pénzt kell felvennünk a pénzpiacokról, biztosabb a visszafizetés, és ez szinte automatikusan javítja az ország megítélését  és áttételesen mindenkin segít, akinek devizahitele van.

- Ezek szerint nem ért egyet azon brit és amerikai közgazdászokkal, akik az euróövezet 2015-ös felbomlását jósolják?

- A tekintélyes amerikai közgazdászok sosem rajongtak az euróért, mely valljuk be, a dollár konkurense. A briteknek pedig szintén ott van a nemzeti valutájuk, melyet sosem akartak bevinni az euróövezetbe, ráadásul ott a londoni City, mely egyebek mellett abból él, hogy devizákkal üzletel. Szóval minden tiszteletem a brit közgazdászoké, de tudom, hogy van bennük az euróval szembeni ellenállás. Az európai közös valuta létrehozása mögött nagyon nagy anyagi és pénzügyi erők állnak, hogy mást ne mondjak, a németek a márkáról mondtak le érte. Az is tény azonban, hogy a német és a magyar eladósodottság is magasabb, mint a megengedett maximális 60 százalék, a görögök 124 százalékáról pedig ne is beszéljünk. Ez mutatja, hogy az Európai Unió éveken keresztül nem tartotta be a saját szabályait. Ebből azonban számomra nem az következik, hogy az eurónak nincs jövője, hanem az, hogy ezentúl rendet tartanak.

- Magyarország mikor léphet be az euróövezetbe?
 
- Az államadósságra vonatkozó kritériumot 27 európai uniós országból 16-17 most sem teljesíti. Ha tehát nem lesznek  szigorúbbak velünk, mint voltak az olaszokkal, görögökkel és belgákkal, akkor a magyar kormányon csak a költségvetés folyó hiányának csökkentése múlik.

- Szinte mindenki tudja, három százalék alá kell menni...

- De nem 2,99-re! Ez nem női melltartó ára euróban, hanem 1,5-2 százalékot kell elérni. Vannak olyan kérdések is, melyek nem közvetlenül a kormányon múlnak. Ide tartozik az infláció, de ha a költségvetés rendben van, akkor az inflációs nyomás is nagyot csökkenhet. Három kemény év munkájával szerintem el lehet jutni oda, hogy az államadósság kérdésének kivételével Magyarország az euróövezethez csatlakozás összes kritériumát teljesíteni tudja. Ha mindent összeszámolok, igaz, nagy összeget ugyan nem tennék rá, de a szívem 2014-et súg.

- Mindezt befolyásolhatja: lesz második hullám a gazdasági világválságban?
 
-A mostani válság elég különös volt, hiszen hirtelen jött majd távozott. Éppen ezért valóban nem lehet kizárni egy utórengést, ám ahogy a folyamatokat látom: a korrekció gyors. Ha tehát be is következne egy újabb megrázkódtatás, hamar kilábalnánk belőle. A Nemzetközi Valutaalap számításai szerint a következő évben 4 százalékkal nő a világ termelése. Hely van tehát hová belépni és piacot találni, de természetesen ez a mozgékonyságon múlik. Garancia nincs arra, hogy nem lesz újabb megrázkódtatás, de minden vállalkozásnak megvan az esélye arra, hogy átvészelje és a következő lehetőségben megkapaszkodjon. A magyarok számára például a német lokomotív alapból 2-3 százalékos növekedést jelenthet. Egy hozzánk hasonló kis, nyitott országnak nincs megírva előre a jövője, nagyon sok múlik azon, hogy mennyire ügyesen mozog a nemzetközi trendekkel együtt.


Bod Péter Ákos szerint ha az Unió összekapja magát, akkor fegyelmezettebb és koordináltabb szakaszba lép 2010 végén, és ez Magyarországnak hosszútávon inkább kedvez majd, hiszen hazánkban is kikényszerítik majd a fegyelmet. Márpedig az elmúlt 8-9 évben  nálunk az volt az egyik legnagyobb probléma, hogy az állam meglehetősen lazán kezelte a parlamentnek, választóinak tett ígéreteit.