2010.08.27. 06:15
Kamara: több jogosítvány és kötelező tagság
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara nagy várakozásokkal tekintett a kormányváltás elé. Parragh Lászlót, a szervezet elnökét arról kérdeztük, beváltak-e a reményeik az első száz nap után?
- Elégedett-e a kamara a kormány eddigi intézkedéseivel, elindultak-e az önök által fontosnak tartott folyamatok a gazdaságban?
- A kormányprogramba bekerültek azok a pontok, amelyeket Orbán Viktorral közösen megfogalmazott nyilatkozatunk tartalmazott. Ebben egyértelműen meghatároztuk a gazdaságszervezés új irányát és mindazokat a lépéseket, amelyek szükségesek a gazdaság új pályára állításához. A kormány is elfogadta azt, amit hosszú ideje képviselünk: az Európai Unión belül egy ország akkor lehet sikeres, ha megtesz mindent a verseny érdekében, ugyanakkor patrióta gazdaságpolitikát folytat.
- A kormány 29 pontjában visszaköszönnek-e a kamara által javasolt intézkedések?
- Számos ilyen tétel van, például az adócsökkentés vagy a Széchenyi-kártya hitelkeretének felemelése. Ezek az első lépések több lépcsőben kerül sor az intézkedések meghozatalára. Bízunk abban, hogy a folytatásban megtörténik az adórendszer, az oktatás-képzés, valamint az önkormányzati, az egészségügyi és a nyugdíjrendszer átalakítása is.
- A kamara különösen nehezményezte, hogy az előző kormány az uniós forrásoknak csak elenyésző részét irányította a gazdaságba, az új kormány viszont már bejelentette, hogy átcsoportosítja és főként a kkv-szektorba juttatja a pénzt.
- Az összes uniós forrás 7,8-8 ezer milliárd forintot tesz ki, ennek 80 százalékát már elköltötték , vagyis le van kötve. Körülbelül 1,8-2 ezer milliárd forint szabad pénz van még a 2013-ig tartó ciklusban. A kormány szerint legalább ezermilliárd forintot átcsoportosítanak a gazdaságba. Bízom abban, hogy a meglévő politikai akarathoz kellő szakértelem és végrehajtó erő is társul.
- A kamara szeretne több jogosítványt, szó van a kötelező regisztráció bevezetéséről, sőt, a kötelező tagság visszaállításáról is. Van-e erre esély, és mik az indokaik?
- Szerintem hiba volt megszüntetni a kötelező tagságot, nemcsak nálunk, a többi rendszerváltó országban is. Az önkéntes kamarai rendszer bevezetése nem kis mértékben külső európai ösztönzésre történt. Véleményem szerint e mögött az a törekvés húzódott meg, hogy ezeknek az országoknak a piaca így könnyebben megszerezhető, kézben tartható. Meggyőződésem, hogy ha akkor Magyarországon lett volna egy erős kamarai rendszer, nem alakulhatott volna ki például az a kereskedelmi struktúra, amelyben ekkora túlsúlya van a külföldi kereskedelmi láncoknak. Mindez a hazai beszállítókat, az egyes termelő ágazatokat is hátrányos helyzetbe hozta. A politika most már felismeri azt, hogy ha európai országként akarjuk meghatározni magunkat, akkor ehhez európai eszközrendszerrel kell rendelkeznünk. A kamara tulajdonképpen gazdasági önkormányzat, amely hatósági jogosítványokkal bír és piaci önszabályozást végez, a vállalkozók demokratikus irányításával. Mivel állami hatósági feladatokat valósít meg, szorosan együtt kell működnie a mindenkori kormánnyal, ugyanakkor széles körű önállósággal rendelkezik a rendszer működtetésében.
- Gondolja, hogy most a kötelező tagság és az ezzel együtt járó tagdíjfizetés népszerű lenne például a kkv-k körében?
- A tagdíjnak a feladathoz kell igazodnia. Ha a kamarának csak jelképes jogosítványai vannak, akkor a tagdíj is jelképes összeg. Ha pedig a kamara komoly állami feladatokat lát el, akkor vagy megkapja az államtól az ellátásához szükséges forrásokat vagy a tagoktól kell beszednie, ebben az esetben az állam lemond az adóbevételek erre eső részéről.
- A minimális program a kötelező regisztráció?
- Sokan támogatják ezt a megoldást is, de szerintem tartalmilag nem lenne elég hatékony. Regisztráció esetén ugyanis a kamara működésére nincs a vállalkozónak ráhatása, ezt a jogot csak a tagság biztosítja. Az IMF-fel megszakadt tárgyalásokról Parragh László azt mondta, nem lát ebben különösebb problémát és nem gondolja, hogy emiatt - hosszabb távon - drágább lesz Magyarország finanszírozása. Lehet, hogy átmenetileg néhány hónapig ingadozik a forint árfolyama és a kamatok is drágulnak, de ha az ország a valós reformokat végrehajtja és meg tudja indítani a gazdasági növekedést, akkor olyan piaci folyamatok indulnak el, amelyeknek köszönhetően olcsóbban fogunk pénzhez jutni. Az IMF-hitel egyébként egyáltalán nem volt olcsó. A kamara elnöke optimista e téren, szerinte az élet hamar igazolja a kormánynak ezt a lépését, sőt, a kötvényeladásokon máris látszik a pozitív hatás.