Gazdaság

2010.05.28. 09:29

Toplistás zalai városok

Nem kell szégyenkeznie a zalai városoknak az eddig elnyert uniós támogatások miatt. A HVG nemrég készített összeállításából kiderül, hogy a kisebb városok között Hévíz, Zalakaros és Keszthely is az első tízbe került.

Sámel József

 

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség adataiból készült toplista szerint a kisebb városok közt Hévíz vezeti a mezőnyt. A gyógyvizéről híres kisváros az Európai Unióba való belépésünk óta eddig közel 12.5 milliárd forintos támogatást nyert, mely lakosonként 28.8 millió forintot jelent. A szintén gyógyturizmusban érdekelt Zalakaros hatodik ezen a listán, míg a Balaton fővárosa, Keszthely a kilencedik. Utóbbi zalai város egyébként abszolút értékben a legtöbb európai uniós támogatást - mintegy 19.1 milliárd forint - nyerte, amit elsősorban elekrülő utak kialakítására fordítottak.

Az adatokból az is kitűnik, hogy míg az ország nyugati felén azért pályáznak a települések, hogy tompítsák az átmenő forgalmat, s javítsák a helybeliek életkörülményeit, addig a keleti régióban a munkahelyteremtéshez, jobb esetben a puszta megélhetéshez kell az uniós támogatás. Az elmaradottabb régiókban, például Észak-Magyarországon - a kötelező önrész miatt - a megcélzott források összege is kisebb. Az összeállításból az is kiderül, hogy a sikernek két receptje van, egyrészt ha egy település a meglévő természeti értékeire vagy turisztikai vonzerejére támaszkodik, másrészt ha egy önkormányzat vég nélkül pályázik.

- Örülök, hogy ilyen jól szerepel a város, hiszen ez a siker nemcsak az önkormányzaté, hanem a helyi szállodáké és vállalkozóké is - árulta el Vértes Árpád, Hévíz polgármestere. - Az elmúlt időszakban rengeteg pályázatot adtunk be, nyertünk támogatást akadálymentesítésre, a kistérségi bölcsőde kialakítására, illetve a közoktatás fejlesztésére. Hasonlóan jól szerepeltek a hévízi szállodák, több hotel is jelentős uniós forráshoz jutott. A kórház és a gyógyfürdő sem maradt ki a támogatottak köréből, utóbbi 230 millió forintot nyert az élőhelyvédelemre, a kórház pedig 1,5 milliárdot új terápiás eljárások kifejlesztésére.

Mint azt Vérters Árpád jelezte: a 2013-ig tartó uniós költségvetési ciklusban szeretnének még néhány jelentősebb beruházást lebonyolítani, így például a buszpályaudvar áthelyezését, valamint egy sétálóutca kialakítását is tervbe vették, színpadokkal, zenepavilonnal.

- Sok összetevője van annak, hogy ilyen előkelő helyen állunk az uniós források lehívásában - hangsúlyozta Marton István, aki szerint a jól megírt pályázatok mellett, a szakszerű előkészítő munka és személyes lobbiereje is hozzájárult a sikerhez. - Főként a regionális fejlesztési tanács által kezelt forrásokból sikerült átlagon felül részesednünk, de a nagyberuházások - belváros-rekonstrukciós projekt, kistérségi szennyvízprogram, kórházi fejlesztések - tekintetében is jelentős pénzhez jutott a város. Mindez annak is ékes bizonyítéka, hogy nem feltétlenül kell azonos színűnek lennie egy település vezetőségének és a kormánypártnak.Marton István ugyan elismerte, hogy az uniós beruházások önrészét az esetek zömében hitelből finanszírozták, ám a szigorú gazdálkodásnak köszönhetően még így sem növekedett a város adósságállománya. Marton István jelezte: fejlesztési elképzeléseik már vannak a 2013. utáni időszakra is, így például a termálprogram és a megújuló energiák hasznosítása kapcsán.

- A HVG összeállítását nem tartom mérvadónak, ötletszerű az adatsor, ráadásul azokat a beruházásokat figyelembe sem vették, melyek több település együttműködésével - a szennyvízprojekt, a regionális hulladékkezelési program, illetve a magyar-szlovén vasúti szakasz kiépítése - jöttek létre - jelezte Gyimesi Endre, a megyei jogú városok versenyében csak a 18. helyen végzett Zalaegerszeg polgármestere, aki szerint az elmúlt ciklusban azért sem tudott olyan sikeres lenni a megyeszékhely, mert az uniós források elosztásában is erőteljes politikai hatás érződött. - Remélem ez nem lesz divat a jövőben, hiszen számos olyan fejlesztési tervünk van, melyekhez uniós támogatásra is szükségünk lesz. A 2013-as költségvetési ciklus után, mindenképpen el kell készülnie az M9-es autópályának, de az ivóvízbázis bővítése és a csapadékvíz elevezetés rekonstrukciója sem tűr többéves halasztást, mint ahogy a déli elkerülő út megépítése is javítana az egerszegiek életminőségén.

Gyimesi Endre ugyanakkor azt sem rejtette véka alá, hogy az elmúlt két évben már Zalaegerszeg is hitelekből finanszírozta a fejlesztések önrészét, ami azért sokat elárul az önkormányzatok anyagi helyzetéről.

A polgármester szerint a jól megírt pályázatokon túl, a lobbitevékenység is elengedhetetlen ahhoz, hogy sikeres legyen egy város, kistérség vagy régió.

PÁLYÁZATI AKTIVITÁS

Az uniós támogatások lehívása terén az országos helyzet közel sem olyan pozitív, mt a zalai városok esetében. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség adatai szerint a 2007-2013-as uniós pénzügyi ciklusban   a regionális programokra  például 1798 milliárd forint áll rendelkezésre, ám ez idáig csupán 841 milliárd forint a megítélt támogatás, a pályázati aktivitáson tehát lehetne javítani. Persze Brüsszel sem sieti el a dolgokat, a megítélt támogatásokból eddig mindösszesen 257 milliárd forintnyit utaltak át.

Ezek is érdekelhetik