Válságban még többen "kártyáznak" - Másfél milliárdnál tartanak

A feltételek persze, mint minden hiteltípus esetében, itt is szigorodtak. Az 11 éves futamidejű Széchenyi-kártya válság idején is fontos eszköz a mikro-, kis- és középvállalkozások finanszírozásában, s a hírek szerint támogatása a jövőben, a különféle megszorítások ellenére is megmarad.

- A vállalkozások többnyire likviditási problémáik megoldására használják, egyrészt a körbetartozások miatt, másrészt pedig a határidős számlatartozások kiegyenlítése végett, ám az is előfordul, hogy valaki biztonsági tartalékként tekint rá, hiszen rendelkezésre állást nem kell fizetni, s kamatot is csak felhasználás esetén - kezdi Óváriné Lugosi Beáta, a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (ZMKIK) irodavezetője.


Zuggó József cégük egy berendezését próbálja: a szezonalitások hullámzásait, az átmeneti likviditási hiányt pótolták a Széchenyi-kártyával - ZH fotó: Katona Tibor

2008-ban 359 kérelmet fogadott be a ZMKIK, amiből 302 igénylő (84 százalék) meg is kapta a kártyát. Idén ez idáig már 230 igénylést dolgozott fel a kamara, 171 kártyát pedig már kézbe is vehettek a vállalkozók. Tavaly a ZMKIK mintegy 2 milliárd forint értékben kötött szerződést, idén pedig már most 1,5 milliárdnál tart.

- Sok kezdő vállalkozó is szeretne hozzájutni a kedvezményes hitelhez, ám az egy teljes lezárt év feltétele az igénylésnek - magyarázza az irodavezető.

A kamarai előbírálaton megnézik továbbá, nincs-e a cégnek valamilyen kizáró feltétele, de az ügyintéző vizsgálja az eredményességet, azaz a mérleget, s a személyi jövedelemadó-bevallást is.

A banki elutasítás okai közt szerepel az egyéb pénzintézetek felé fennálló problémás adósság, s természetesen kizáró ok az is, ha a vállalkozó, vagy kezese felkerült a BAR-listára (új keletű nevén a Központi Hitelinformációs Rendszerbe).

- Noha a válság következtében megugrott a kérelmezők száma, a pénzintézetek óvatosabban hiteleznek, lassabb a bírálat is. Jelenleg 34 ügyletem van banki feldolgozás alatt - fogalmaz Óváriné Lugosi Beáta. - A válságnak tudható be továbbá, hogy sok esetben a bankok nem hosszabbítanak, s az igényeltnél kisebb összeget folyósítanak.

A kisebb vállalkozások körében az ötmilliós, a nagyobbaknál pedig a 10 és 25 milliós hitel a leggyakoribb. A felvevők közt persze a nagyobb cégek vannak túlsúlyban, teszi hozzá az irodavezető, aki elmondja: összesen 216 rögzítő iroda működik az országban, ebből a kiadott kártyák számát tekintve a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a tizenötödik helyen áll.

Az igény benyújtásához nem feltétlenül szükséges kamarai tagnak lenni, ám ebben az esetben eljárási díjat kell fizetni mind a kérelem benyújtáskor, mind pedig az egy éves felülbírálat során.

- Az állam készfizető kezességet vállal a hitelkeretenként meghatározott részre, s a kártya 11,5 százalékos kamata is kedvező - szól a konstrukció előnyeiről Óváriné Lugosi Beáta, hozzátéve: annak, aki idén benyújtja igénylését, a hitelgarancia lejáratig szól.

- Ez az évente hosszabbítandó folyószámlahitel lényegesen kedvezőbb a bankok által kínáltaknál, hiszen utóbbiaknál magasabbak a kamatok, komolyabbak az elvárások, azonos összeghez ugyan-is sokkal nagyobb forgalmat kell produkálni - osztja meg velünk tapasztalatait Zuggó József, a Zuggó Építőgépek ügyvezető igazgatója. - Nagy segítség, hogy tízmillió forintig az állam két százalékos kamattámogatást ad, s bár e fölött már nem jár ez a kedvezmény, de a hitel így is kedvezőbb.

Nem mellékes persze, teszi hozzá az ügyvezető, hogy gyors az átfutás, akár két héten belül a számlán lehet a pénz, s tízmilliós összeg alatt nem kell hozzá fedezet sem, igaz, kezes szükséges.

- Mi az elmúlt években a 13 millió forintos Széchenyi-kártyával a szezonalitások hullámzásait, az átmeneti likviditási hiányt pótoltuk - jelenti ki a cégvezető, megjegyezve, a konstrukciónak persze némi hátránya is van. - Amennyiben egy vállalkozás kimeríti a keretet, a következő évben azonban mérséklődik az árbevétel, a hitelkeretet is csökkentik, a törlesztés tehát gondokat okozhat.

A mai válság sújtotta időkben gyakran előfordul, hogy a vállalkozások a forgóeszköz-finanszírozás helyett tartósan a veszteségek finanszírozására fordítják az összeget. Ezért, amennyiben a bankok a kártya lejártakor törlesztési nehézséget észlelnek, a folyószámlahitelt hosszú távú (10-15 éves futamidejű) jelzáloghitelre cserélik, amit viszont már havonta kell törleszteni. A válság áthidalására viszont alkalmas lehet.


Kártyatörténet
A Széchenyi-kártyát 2002-ben indította el a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara. A 120 ezredik plasztiklapot a napokban adták át. A kártyát működtető KAVOSZ Zrt. adatai szerint az igénylések száma az idei első félévben 13 százalékkal nőtt, az év második felében pedig ennél is jobban megugrott. Mostanra a kihelyezett tőke országosan elérte a 700 milliárd forintot