Gazdaság

2008.10.20. 02:29

Mindenki felelőssége

<b>Bécs</b> (K.U.K.) - A WAZ lapcsoport bécsi irodája bocsátotta rendelkezésünkre az alábbiakban olvasható interjút, amelyet <em>Herbert Stepick-kel</em>, a Raiffeisen International Bank-Holding vezérigazgatójával, a Raiffeisen Zentralbank Österreich AG - a közép- és kelet-európai nemzetközi banki csoportok egyik legnagyobbikának - vezérigazgató-helyettesével készítettek a mindennapjainkat erősen megterhelő pénzügyi válságról.

Zalai Hírlap

- Hogyan értékeli a jelenlegi helyzetet a banki piacokon? - A globális banki piacok pillanatnyilag súlyos problémákkal néznek szembe. A tőkepiacokhoz jelenleg nem lehet hozzáférni, a pénzpiac pedig csak olyan országokban likvid, ahol a kormányok széles körű garanciát nyújtanak a bankoknak, mint például Nagy-Britanniában és Írországban. A Párizsban meghozott döntésekre alapozva bizonyos vagyok abban, hogy a helyzet lecsillapodik majd az eljövendő napokban és hetekben.

- Ön milyen várakozásokkal tekint a javasolt intézkedések elé? - Remélhetőleg az intézkedések révén sikerül majd visszanyerni az elmúlt hónapokban és hetekben elveszített bizalmat, és a feszültség is csökken valamelyest. Az is fontos azonban, hogy a bankok ismét elkezdjenek bízni egymásban és hitelezzenek egymásnak. Helytállónak és szükségesnek tartom a kormányok azon lépéseit, hogy garanciát vállalnak, és megfelelő részvénytervezetekkel állnak rendelkezésre. Különösen azért is, mert ezt a gesztust most a közös megállapodás folytán megteszik az egész európai zónában. Ez bizalmat eredményez, és első lépésben nem jár semmilyen költséggel. Ezzel egy időben megszűnik az adófizetők veszélyeztetettsége azáltal, hogy megakadályozzák a bankok fizetésképtelenné válását.- Mit mondana az utca emberének, aki attól fél, hogy elveszíti a megtakarításait? - E pillanatban nagy a bizonytalanság, ami érthető, ugyanakkor természetesen helytelen.

- Ezt hogy érti?- A kollektív bizonytalanság bizonyos esetekben drámai méreteket öltött. Mindenkinek, aki most kiveszi a bankbetétjét, és pénzét a matrac alá rejti, tisztában kell lennie azzal, hogy ily módon nemcsak a betéti kamatot veszíti el, hanem a gazdaság életerejét is elszívja. A vállalatok nem lesznek képesek beruházni és ennek következtében álláslehetőségeket teremteni sem. A fogyasztókat megfosztanák a vásárlástól és a lehetőségtől is, hogy otthont építsenek maguknak. A globális válság tekintetében mindenki felelősséggel tartozik.

- Milyen jövő vár Ön szerint Közép- és Kelet-Európára? - Minden egyes országot külön-külön kell megvizsgálnunk, hiszen lényegesek az eltérések. Én nem látok recessziót egyik országban sem. 2009-ben 3,5 százalékos GDP-növekedést várunk az egész közép- és kelet-európai régióban. Ez sokkal több, mint bárhol Nyugat-Európában. Megbízható üzleti modellel rendelkezünk, a kockázat és a jövedelem megfelelően diverzifikálódik Közép- és Kelet-Európa-szerte. Diverzifikációnk a vásárlói profilok tekintetében is kitűnő - fogyasztók, kis- és középvállalatok, nagyvállalatok tartoznak hozzánk. Ezért nem lesz majd meglepetés, amikor bejelentjük harmadik negyedévi eredményeinket.

- Jelenleg minden bank likviditási nehézségekkel küszködik. Mi a helyzet a Raiffeisen International esetében?- Minden finanszírozási célkitűzésünk megvalósult 2008-ban, és elég tartalékkal rendelkezünk. - Akkor miért van az, hogy a Raiffeisen International részvényárfolyama drámaian lecsökkent? - Az elmúlt héten minden részvény, amelyben a bank szó szerepelt, súlyos árfolyamveszteséget könyvelhetett el. Ha a véleményemre kíváncsi, van némi túlzás ebben a folyamatban. Például: a Raiffeisen International részvényei, a múlt heti súlyos veszteségek után, hétfő reggel 45 százalékkal emelkedtek. Ha megnézi az alapvető adatokat, láthatja, hogy a Raiffeisen Internationallel minden rendben - és nem vagyunk egyedül e tekintetben. Nem szeretném azonban azt a látszatot kelteni, hogy egyáltalán nem érdekel bennünket a válság.

- Az orosz tőzsde mélyre zuhant az elmúlt hetekben. Mennyiben igaz az, hogy az ehhez a piachoz fűződő elkötelezettségük az oka annak, hogy az önök részvényárai is áldozatul estek? - Legalább egy dolgot szeretnék megemlíteni Oroszország javára: az Európai Unióval ellentétben az ország meglehetősen hamar reagált a banki válságra, és súlyos pénzeket pumpált a rendszerbe. 130 milliárd amerikai dollár valóban sok pénz, azt hiszem, ebben egyetérthetünk.

- Valójában miben rejlik az ország problémája? - Néhány orosz bank finanszírozási nehézséggel küszködik, ami a legkevésbé sem tudható be a magas árfolyamnövekedésnek. Amint az árak jelentősen csökkennek a tőzsdén, ezek a bankok nyilvánvalóan bajba kerülnek. Ezen felül az országban túl sok a bank (kb. 1200), amelyek gyakran a szükségesnél kisebbek.

- Hogyan fog Oroszország rövid távon boldogulni? - Oroszország bővelkedik természeti kincsekben és készletekben, ez erőt biztosít. A devizatartalékai 560 milliárd dollárt tesznek ki, a kereskedelmi többlet is figyelemre méltó, és a gazdaság a következő évben előreláthatólag 5 százalékkal fog növekedni.

- Mindezek után hogyan teljesítenek önök majd 2009-ben? - Optimista vagyok. Növekedésünkkel a finanszírozási képességünk is arányban lesz. 

Sok Közép- és Kelet-Európában működő bank a közelmúltban óvatossá vált profitvárakozásaiban. Herbert Stepick, a Raiffeisen International Bank-Holdg vezérigazgatója arra a kérdésre, hogy szándékukban áll-e hasonlóképpen, óvatosságból csökkenteni az előirányzott profitjukat,határozottan azt válaszolta, egymilliárd euró nettó profit elérését tűzte célul a Raiffeisen. Ezt többször is megerősítették, és ragaszkodnak ehhez a célkitűzésükhöz. A vezérigazgató optimista a jövő évet, azon belül a finanszírozási képességüket  illetően.

Ezek is érdekelhetik