Jólinformáltság, kritika és alaposság - Újságírók vallottak önmagukról, valamint folyamatosan változó hivatásukról (4. rész)

Mit gondolnak az újságírók a szakma etikai viszonyairól és abban betöltött saját szerepükről? Ez a címe annak a Nézőpont Intézet és az Uniomedia által végzett, még folyamatban lévő közös kutatásnak, amelynek részeredményeiről Molnár Csaba beszélt a Goethe Intézetben megrendezett kerekasztal- beszélgetésen.

 A kutatás során február végéig 172–200 Magyarországon dolgozó újságírót kérdeztek meg, egyebek mellett arról, hogy milyennek látják az újságíró szakmát. (A válaszadóknak 1-től 5-ig kellett osztályozniuk, hogy szerintük egy-egy tulajdonság mennyire jellemzi az újságírókat.)

Az osztályzatok alapján felállított sorrend a következőképpen alakult: jólinformáltság (3,06), kritikus (3), alapos (2,85) erősen motivált (2,82), jól képzett (2,78), feddhetetlen (2,49), elég ideje van (2,29), összetartó (2,22), jól fizetett (2,2), politikailag független (2,08).

Érdekes, hogy a szakmájukról így vélekedő újságírók magukat sokkal szebbnek látják, a saját maguk értékelése során ugyanis másképp alakult a sorrend. Íme: feddhetetlen (4,23), alapos (3,86), jól képzett (3,84), jól informált (3,65), politikailag független (3,63), kritikus (3,56), motivált (3,46), jól fizetett (2,64), elég ideje van (2,46).

Elgondolkodtató, hogy a megkérdezett újságírók miként értékelik a média által ellátott feladatot. A válaszadók szerint ugyanis a média elsősorban a tulajdonosi elvárásokat szolgálja ki, s csak utána következnek az olvasói igények, majd a társadalom érdekei.

Arra a kérdésre pedig, hogy mennyire elégedett szakmája színvonalával, a válaszadóknak csupán 1 százaléka válaszolta, hogy teljes mértékben elégedett, 30 százalék elégedett, 57 százalék viszont elégedetlen, míg 8 százalék teljes mértékben elégedetlen.

A Mindent egybevetve mennyire tartja szabadnak a magyar sajtót? kérdésre csupán 7 százalék válaszolta azt, hogy a sajtó teljes mértékben szabad, 3 százalék véli úgy, hogy egyáltalán nem szabad, 38 százalék pedig közepes osztályzattal felelt erre a kérdésre.

A tényfeltáró újságírás színvonala Magyarországon a válaszadók 4 százaléka szerint nagyon magas, 22 százaléka négyes, 32 százaléka közepes, 26 százaléka pedig kettes osztályzatot adott. Megdöbbentő viszont, hogy a megkérdezett szakmabeliek 23 százaléka szerint az újságírók gyakran elfogadnak rejtett ellenszolgáltatást. (Ne feledjük: amikor saját magukat értékelték az újságírók, a tulajdonságok közül a feddhetetlenség állt az első helyen.) De elgondolkodtató az a tény is, hogy a megkérdezettek 36 százaléka nem is válaszolt erre a kérdésre. És végül még egy elgondolkodtató adat: a többnyire lehangoló válaszok és kutatási eredmények ellenére a megkérdezett újságírók 60 százaléka most is ugyanezt a szakmát választaná, ha pályakezdő lenne. Még úgy is, hogy ugyanezen újságírók 62 százaléka elégedetlen az újságírás hazai viszonyaival.

A kerekasztal-beszélgetés során is elhangzott, hogy némileg árnyalta volna a képet, ha tudjuk, a válaszadó újságírók hol, milyen médiánál dolgoznak. Abban ugyanis egyetértettek a résztvevők, hogy a megyei, helyi médiánál jobb a helyzet.



Sorozatunk témakörei:
1. Az oknyomozó újságírás határai
2. Átugorjuk-e a digitális szakadékot?
3. Zászlóshajóból vontató lett a média
4. Jólinformáltság, kritika és alaposság



Főszerkesztők fóruma